[Ötven ablak…]

Ötven ablak gyullad
összevissza ki
csak meg nem nyílnak
bokros titkai

Ház-sor nőtt elébem
a csillag-varázs
földig ér le egyvégtében:
sok fényes lakás

Ha rosszra ha jóra
ne bírjon szemem
belopózni sors-tudója

egynek se legyen

Földi ablakoktól
égi tájakig
szökkenjen mint csillagoktól
másik csillagig

(1972. II. 21.)

A költő kertjéből kisajátított részen épült négyemeletes sorház ablakairól van szó. Amíg ezek az épületek el nem készültek, „munkaszobájának” ablakából az egész város panorámájában gyönyörködni lehetett. Tiszta időben majdnem a jugoszláv határig lehetett ellátni. Ezt váltotta fel az ötven ablak fénye… (A Hátrahagyott versekből. p. 109.)