[Az élet minőségét…]

Az élet minőségét (s mindenét, ami érzékszervet elégít
ki és szellemi-lelkiséget) s méginkább értékét a legkülön-
félébb kivételek ellenére én állapítom meg, éspedig rend
kívül szuverén módon.

Idegesít, ha amiatt zaklatnak, hogy egy nő, akit ked
velek, primitív, buta, selejtes. Ami engem benne izgat,
nyilván olyasvalami, ami másból hiányzik. Hogy ez mi?
Hogy éppen barna a haja? Széles a csípője? Hogy pecke
sen jár s ugyanakkor álmatag?

De hölgyeim (esetleg uraim)…! Önök nem éppen így
vannak?

Talán nekem adakozóbb a fantáziám? S ezért gazda
gabb vagyok? („… nem bírt magának mindent vallani, s
ráaggatott díszeiből egy nőre”. [Ady])

Akikre sok fér, azok a legszegényebbek. Nem egyik
oka-e ez a szexepilnek? Meg aztán a mindenkori adakozó
jóérzése. Mert adni jobb, mint kapni.

Ne akarjanak racionális magyarázatot!

Itt fordul elő az a fura eset, hogy egy hosszú sorozat
„nem” (vagy mínusz) összeadva igen-t (vagy pluszt) ad.

Azzal viszont, hogy telerakom mindkét kezét, tele-
aggatom tetőtől-talpig az én kincseimmel, lehetővé válik,
hogy aztán a tenyerem tartsam elé, s ő ismételten meg
töltse. Olyan ez, mint amikor a szülő pénzt ad a gyerme
kének, hogy az az ő számára vehessen ajándékot. Ilyen
kor a kéz válik fontossá, amelyik adja, nem az ajándék
eredete.

A lelki higiéniához a magamfajta embernél hozzátar-
tozik az efféle szemfényvesztő társasjáték. És hagyjanak
békén az erkölccsel s az illemmel! A megbotránkozások
még annak az életellenes szemléletnek maszkás fattyai,
amely szemlélet terrorisztikus erőszakosságával
nagyon riadttá, gyámoltalanná igyekezett tenni az embert,
hogy eszközül bármire fölhasználhatóvá váljék.

Ha szégyellnem kell viselkedésemet és véleményemet
– örömmel vállalom a szégyent. Ez kívül van rajtam,
lelki higiéniám pedig belül. És az utóbbi nekem fontosabb
amannál.

A múzsa eltűnhet, ha a mű megmarad. El is tűnik a ta
pasztalatok szerint.

De ameddig ihletni képes, bűn elkergetni.

(1983. V. 23.)

A töredékes filozofikus írás A Hátrahagyott versek című kötetben [Pécs : Pro Pannonia, 2000] jelent meg. Csorba nőkről, szerelemről írt verseiből itt közöltem összeállítást.