Csorba Győző önálló versesköteteinek bemutatása

Bevezető Csorba Győző önálló versesköteteinek bemutatásához

Az előző hírlevélben már közöltem rövid magyarázó szöveget a munkámról. Azonban egy kedves levelezőtársam ahhoz írt véleménye arra késztetett, hogy a levelet idéző szöveggel pontosítsam, bővítsem az eredeti bevezetőmet. Ezt a bővített bevezetőt most a 247. hírlevélben közölttel egybeszerkesztve közzéteszem.
(Ezután a bibliográfiai leírások hírlevélben történt közlésekor erre a bevezetőre csak hivatkozni fogok ennek az oldalnak a linkjét megadva.)

A teljessé tett bevezető:

Most, amíg még van talán pár napom (hetem, hónapom, netán évem? sok már semmiképpen, semelyikből nincsen) elhatároztam, részletesebben bemutatom Csorba életművét, mint azt a 244. hírlevélben és ezen az oldalon tettem.
Először betűrendi sorban az önálló versesköteteket, aztán a válogatott versesköteteket, utánuk a fordításköteteket, a Kettőshangzat című válogatott fordításkötetet, a nagyobb önálló fordításokat, a költő által írt és róla szóló prózai munkákat, levelezésköteteket és az összes további önálló Csorba-művet. Amikor egy-egy ismertetés elkészült, közlöm azt a soron következő hírlevélben, ezen az oldalon pedig összegyűjtöm a megjelent ismertetőket.
Hogy miért teszem és milyen formában? Egy párbeszédes részt ismertetek egy levélváltásból (a levelezőtárs megnevezése nélkül), a válaszaim talán megvilágítják az okokat. A társ szövegét dőlt betűkkel, egy bekezdéssel beljebb kezdem. A szövegen csak annyit változtatok, hogy semmiképpen ne derüljön ki a „beszélgetőpartner” neve.

„Kedves …!

Ha nem haragszol meg, soraid között válaszolok, úgy egyszerűbb.

… jó ötletnek tartom a Csorba-kötetek ismertetését.

Örülök neki, köszönöm.

Ki segít az ismertetés szempontjainak elgondolásában?

Senki. A hírlevelet és a Csorba hagyaték feldolgozását egyedül csinálom. Rajtad kívül, már írtam neked is, a hírlevelekre alig-alig válaszol valaki. (Néha ezért kicsit palackpostának érzem a hírleveleket. Köszönet annak a pár levelezőtársnak, akik időnként és külön köszönet annak a két-három érdeklődőnek akik rendszeresen válaszra méltatnak, sőt speciális köszönet annak, aki írásaim korrektúráját is vállalja.)

Mert ez egyáltalán nem könnyű feladat. Sokféle szempontra lenne szükség, és ezeket következetesen végig kellene vinni az egyes kötetek ismertetése során. (Pl. azonos témák; bővülő tematika; hasonló szövegszerkezeti sajátosságok, különösen kedvelt szavak és kifejezések; hogyan alakult ki a sajátos csorbagyőzős-stílus? stb.)

Ezekkel én nem foglalkozom. Már említettem neked, nem írok se verset, se prózát, s nem vagyok esztéta és irodalomtörténész sem, a vers- és műelemzéstől pedig egyenesen irtózom. Én könyvtáros-bibliográfus vagyok, a Csorba-életmű minél teljesebb bemutatása a célom. Olyan dolgot javasolsz nekem, mintha a cserzővargától azt várnád, tervezzen és készítsen topmodelleknek tangabugyit. Én összeírok, regisztrálok. Ha megnézed a legutolsó Csorba-bejegyzést ott ezt látod a címben: https://csorbagyozo.hu/p/6458 Ez azt jelenti, hogy 6458 oldalt tettem föl csak a Csorba honlapra. Ebből több mint ezer fotó (Csorba és családjának, barátainak meg a köteteinek fotója) a többi ismertetés, hír, vélemény stb. A Digitális Irodalmi Akadémia Csorba honlapjának én vagyok a gondozója. Ha megnézed ezt az oldalt https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/csorba-gyozo# akkor az ott ismertetett és olvasható minden vers, oldal, kötet gondozója a megjelenés előtt én voltam. Ezen túl négy levelezéskötetet magam szerkesztettem, több mint 800 oldalt, minden oldalon átlag 2 jegyzettel. A Csorba halála után megjelent köteteknek én voltam a „háttérmunkása” (már amelyiket nem én állítottam össze, mert olyan is van legalább négy). Meg se próbálom összeszámolni, hány oldal ez és mennyi jegyzet. Hogy Csorba digitális lábnyoma akkora amekkora (és tudod, aki nincs az interneten, az manapság nem is létezik), az – szerénytelenség nélkül mondhatom – nekem, mint önkéntes, senki által nem fizetett adatrögzítőnek köszönhető. És nekem ez elég. Sőt számomra, könyvtáros számára ez fontosabb, mint valami elvont esztétizálás. Remélem, a munkámnak egyszer majd hasznát veszi egy kutató, esztéta, irodalomtörténész. És én ezzel beérem.

Mindegyik ismertetésnél ugyanazt az elvet szeretném követni: elvezetni a keresőt a teljes digitalizált kötethez, bemutatni a kötetet fizikai valójában: borító, címoldal, ajánlások, tartalomjegyzék, kolofon, egy-egy vers közlése, a megjelent ismertetések, kritikák, tanulmányok adatainak közlése és közülük néhány digitális elérésének megadása. Így lassan teljes áttekintést adok az életműről.

Annak nem sok értelmét látom, hogy összeszámolod, hány vers van az egyes kötetekben, és milyen terjedelműek stb. Ezek nem lényeges adatok!

Soha nem számoltam össze, de most, hogy eszembe juttattad, lehet, egyszer ezt is megteszem;) Most komolyan: én nem ezzel foglalkozom, hanem a Csorba-művek és a Csorbáról írt művek összegyűjtésével és digitális (és ha lehet nyomtatott) közzétételével.

Nagy kérdés: alapvetően mi célt szolgálnának az ismertetéseid?

És kiknek szánod a szövegeidet? (Tanároknak? Diákoknak? Tudósoknak?)

Én azt hiszem, a felsoroltaknak egyaránt hasznosak lehetnek. A bibliográfus és az adatközlő nem szelektál: tessék, itt van, válaszd ki, ami neked kell, tetszik. Remélem, nem disznók elé szórok gyöngyöket;)

Tüskés Tibor könyvismertetéseit talán érdemes lenne figyelembe venned a szempontok kidolgozásában!

Én nem akarok irodalmi, esztétikai ismertetést adni. Arra ott van a Csorba-mű leírása utáni kisbibliográfia, abból könyvismertetést, tanulmányt, alapos elemzést is ki lehet választani, kinek mire van éppen szüksége. Az a szándékom, hogy a meglevő kiváló dolgokat elérhetővé tegyem, nem az, hogy magam azokhoz ilyen-olyan bugyuta értelmezéseket hozzáírjak. Ami nem jelenti azt természetesen, hogy életrajzi adalékokat, értelmezési segítséget ne adjak szükség (és persze tudásom) szerint az adatokhoz.” Eddig a levél.
[A levélváltás után jutott eszembe, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtárban – MEK – olvasható Csorba-kötetek feltöltése is az én munkám. Pl. a Drámafordítások című kötetnél a baloldali menük közül a katalóguscédula menüpontra, majd azon belül a hunmarc formátumra kattintva a cím- és szerzőségi közlés adatcsoportban (245) ez olvasható: „elektronikus rögzítés: Pintér László”. Talán kicsit büszke is lehetek ezekre az eldugott említésekre. Az általam készített 1998 és 1999. évi adatrögzítések, feltöltések a MEK hőskorát jelzik: „1996 és 2002 között – nagyon sok ember önkéntes munkájának és néhány intézmény támogatásának köszönhetően – több mint 4 ezer darabra nőtt a könyvtár állománya, havi 60-70 ezerre a látogatóinak száma, s kialakult a jelenlegi gyűjtőköre… In: A MEK története.]

Ennyi bevezető után lássuk a könyvismertetések felépítését :
a. Először – ha van ilyen – megadom a Digitális Irodalmi Akadémia Csorba oldalának megfelelő linkjét, ami az ismertetett kötet teljes, word-formátumú szövegéhez vezet, majd a kötet pdf formátumban digitalizált változatához vezető linket is közlöm. [Ha van, a MEK-beli megjelenés linkjét is megadom.] A pdf-formátumú digitalizálást a Csorba Győző Könyvtár munkatársai készítették. Sajnos egyik helyen sem teljes a digitalizálás: a DIA oldalain elsősorban a szerzői jogok megszerzésének hiánya akadályozza a munkát, a Csorba Könyvtárban pedig a pillanatnyi munkaerőhiány. Amint egy-egy kötet digitalizálását sikerül megoldani, azt a Csorba-hírlevélben (és ezen az oldalon) a megfelelő link megadásával pótolom.b. Minden kötetből kiválasztok néhány verset, vagy a prózai kötetekből egy jellemző részletet, ezt (ezeket) közlöm második pontként.c. A versek, prózarészletek után a kötet védőborítójáról, borítójáról, címoldaláról, a fülszövegről, a kolofonról, a költő dedikációiról, a word-formátumban közölt versekről, prózarészletről végül a tartalomjegyzékről közlök pdf-formátumú képet.d. Ezután Bertók László Csorba Győző bibliográfiájának a kötetre vonatkozó adatait másolom be, úgy, ahogyan azt a költőtárs összeállította.

e. Egy vagy több bibliográfiai tételhez megadom a digitális elérés lehetőségét is.

f. Ha van megjegyzésem, magyarázatom, azt az ismertető végén röviden közlöm.

Példaként itt bemutatom az első kötet leírását.

1. Legelső alkalommal a költő betűrendben első, a megjelenés sorrendjében 9. önálló verseskötetét az Anabázist ismertetem.

a. A kötet teljes szövege elérhető a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján és pdf formátumban itt.
b. Ebből a kötetből egy talán kevéssé ismert Csorba verset a Kamasz-naplómból címűt ajánlom, hogy ne csak a sokat emlegetett, közismert versekkel találkozzunk újra. Csorba zárkózott ember volt, magánéletéből a családjáról nagyon sokszor írt, de szerelmi élete zárt territórium. Kevés igazán szerelmes verset találni művei között. Azért egyszer megpróbáltam összeválogatni ezeket a verseket, ez lett az eredmény. Ajánlom figyelmükbe.

KAMASZ-NAPLÓMBÓL

A határban már századszor törölték
az aratók kezük szárával arcuk

Kutya se vakkantott rám szenderegtek
szárnyuk porba lógatták a tyúkok
az asszonyok megoldották kendőjüket

Üres ház tornácán aludt a lány
szunyogháló alatt tizennégy évesen
én meg tizenhat voltam: összegyúrva
idealizmusból és szenvedélyből

Aludt a lány parasztlány duzzadó
bejárta álmait a fülledt koradélután
néhány hajfürtjét homlokára
tapasztották verejtékgyöngyei

Aludt a lány reszketve próbálgattam
megkeresni a szunyogháló rését
s a nevén szólítottam többször csöndesen

Nem válaszolt később lassan kinyitva
fátylas szemét rámnézett alva még
motyogott valamit leszállt az ágyról
a szunyoghálót alul fölemelve
kibújt és szájszélén lágy reszketéssel
megindult a bozótos kert felé…

(Anabázis. Bp. : Magvető, 1974. p. 60-61.)

c. A kötet fontos oldalai.

Anabázis védőborító.
Anabázis. Az első borító Csorba aláírásával.
Anabázis. Csorba aláírása az első borítóról.
Anabázis. A borítófül szövege.
Anabázis. Ajánlás a szeretett hitvesnek, Margitkának.
Anabázis. Ajánlás Noémi lányának és családjának. (Bálintka: Pintér Bálint, Csorba első unokája, Laci: Pintér László a honlap szerkesztője, Csorba veje.)
Anabázis. Tartalom. 1. oldal.
Anabázis. Tartalom 2-3. oldal.
Anabázis. Tartalom 4. oldal.
Anabázis. Kamasz-naplómból. Vers.
Anabázis. Kolofon.

d. A kötet ismertetése Bertók László Csorba Győző bibliográfiája alapján.

Anabázis. Bp. 1974. Magvető. 133, 3 p.

– – = Új Könyvek, 1974. 30. 38. p.
Bata Imre = Új Írás, 1975. 7. 109–112. p.
Berkes Erzsébet = Magyar Nemzet, 1975. okt. 19. 7. 3.
Borbély Sándor = Népszava, 1975. jan. 4. 8. p.
Iszlai Zoltán = Kossuth Rádió, 1975. febr. 18.
Laczkó András = Életünk, 1975. 3. 283–284. p.
Lengyel Balázs = Élet és Irodalom, 1975. 2. 11. p.; L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. Bp. 1977. Magvető. 102–105. p.
Simon Zoltán = Kortárs, 1975. 8. 1334–1335. p.
Szabó Ede = Jelenkor, 1975. 3. 275–276. p.; Tiszteletadás. 43–46. p.
Szederkényi Ervin = Dunántúli Napló, 1975. jan. 4. 8. p.
Tóth Endre = Alföld, 1975. 7. 75–78. p.
Tüskés Tibor = Tiszatáj, 1975. 7. 87–89. p.; T. T.: Mérték és mű. Bp. 1980. Szépirod. Kvk. 195–201. p.
Zirkuli Péter = Magyar Hírlap, 1975. jan. 18. Mell.: 4. p.
Berek Zsuzsa = Pécs-Baranyai Könyvtáros, 1977. 1–2. 23. p.

e. Tüskés Tibor Anabázisról írt kritikája (1975. 7. sz.) itt olvasható, Tóth Ede ismertetője pedig itt. (Bárdosi Német János: A lélek lángjai és Pákolitz István Koronák című kötetének ismertetésével együtt.)

Köszönöm a figyelmüket!