Csorba könyvtáros is volt, ezzel az oldal látogatóinak valószínű semmi újat nem mondtam. Ha pontosítom a közlést és azt írom, 1943-1952-ig (kisebb-nagyobb megszakításokkal) a Pécsi Városi Könyvtár vezetője volt, valószínű érthetőbbé teszem, miért találtam meg Csorba könyvtárában az 1946-os kiadású A fasiszta szovjetellenes antidemokratikus sajtótermékek I., II. és III. számú jegyzékét, valamint az Útmutató üzemi és falusi könyvtárak rendezéséhez c. brosúrákat. Ezek a modernkori magyar indexek ismertek az idősebb könyvtárosok előtt: a háború vége után nem sokkal, már 1945. augusztusában megjelent az indexre tett művek 1. jegyzéke, melynek – és a továbbiaknak – az elkészítését Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/194. M. E. számú rendelete a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről határozta meg. (Az 1945. január 20.-án Moszkvában megkötött szovjet-magyar fegyverszüneti egyezmény 16. pontja írta elő Magyarország számára a rendelet kiadását ill. a rendeletben foglaltaknak a szigorú végrehajtását.) Csorbát, mint a Pécsi Városi Könyvtár vezetőjét és mint városi közigazgatási tisztviselőt megbízzák a rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzésével, szervezésével. Csorba pedig, ez könyvtárának katalogizálása közben is világossá vált számomra, úgy igyekezett megmenteni a megsemmisítésre kijelölt könyvek közül néhányat, hogy egyszerűen hazavitte azokat… Mint pl. az I. sz jegyzék 31. oldalán látható Cézárok, pápák és Mussolini Rómája c. kötetet, melyet Csorba könyvtárában meg is találtam.¹ Valószínű, jó hasznát vehette 1947/48-as római útja során. Az I. sz. index címlap hátoldalán található "magyarázó" szöveg, valamint az említett 530/1945. M. E. sz. rendelet világossá teszi, miről is van szó, miért és milyen könyveket kell megsemmisíteni. (A rendelet 2. része és az index első oldala.) Az indexek igen alaposak voltak, a 2. kötet például még az aprónyomtatványokra is kitér.
Az Útmutató üzemi és falusi könyvtárak rendezéséhez c. brosúra kicsit későbbről datálódik (1950), de jól mutatja, a rendszer stupiditását a címlap hátoldalán közölt magyarázó szöveg is: valami kicsavart (illetve nagyon is érthető) értelmezés alapján nem arra tesz javaslatot, milyen könyveket szerezzen be az üzemi és a falusi könyvtár, hanem arra ad útmutatást, hogy mely könyveket nem javasolják ezekbe a könyvtárakba, vagyis kis "finomítás" érezhető a rendszerben: most már nem megsemmisítésről van szó, hanem beszerzésre nem ajánlott művekről. Persze ettől még index ez a javából… Nagyon sok név és még több mű szerepel a füzetben, ezek között sok olyan van, amelyeknek a kihagyásra javasolása érthetetlen, mert Mécs László papköltő műveinek mellőzését még megérti az ember, ha nem is ért egyet vele, de hogy aztán May Károly könyveitől miért kell tiltani a fiatalságot, az már nehezebben fogható fel… Bárhol ütjük fel a brosúrát, találunk érthetetlen tiltásokat (pl. Németh László Széchenyi c. művét) de nagyon szomorú a jegyzék vége is: Várkonyi Nándor, Veres Péter, Weöres Sándor egyes munkái sem kerülhetnek a munkás és paraszt olvasók kezébe…
(A korszak indexeiről és tiltásairól Sipos Magda írt történészi alaposságú tanulmányokat a Könyvtári Figyelő 2007/3., 2007/4. és 2011/1. számában.)

^1.(    [Római kalauz]. – [1933-1947.]. – 628 p. – 19 cm. – Nem nyomdai fv. kötésben. – Jó állapotban. – Címoldal, kolofon, kiadási adatok hiányoznak. – A cím a szennycímlap hátoldalán Csorba Győző írásával. – A kötet az OSzK online katalógusa alapján a következő könyvvel azonosítható: Pállfy Erzsébet: Cézárok, pápák, Mussolini Rómája : Séták az örök városban / grófnő Pállfy Erzsébet. – Bp. : Élet, 1938. – 628 p. ; 19 cm. – A szennylap homlokoldalának bal felső sarkában Csorba kézírása 6 sorban: „Dr. Csorba Győző Roma Accademia d’ Ungheria Via Giulia 1. IV. 25. Pécs Nagyvárad u. 10.” – Az 5-6. sor („Pécs, Nagyvárad u. 10”) másféle tintával, utólag hozzáírva. – Proveniencia ismeretlen.