Pintér László szakmai önéletrajza

PINTÉR LÁSZLÓ

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

ISKOLÁIM

 

Győrben érettségiztem 1967-ben, ugyanakkor villanyszerelő szakmunkás  bizonyítványt is kaptam. (625 szakmaszám)

A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola lokátoros szakán elvégeztem az első évfolyamot 1967/1968-ban. Halláskárosodás miatt a tanév végén leszereltek.

A Pécsi Tanárképző Főiskolán tanultam 1968-1972 között, 1972. júniusában magyar-történelem szakos általános iskolai tanári oklevelet szereztem.

Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Könyvtár kiegészítő szakán tanultam 1973-1976 között, 1976-ban államvizsgáztam és kaptam könyvtáros oklevelet.

Az OSZK-KMK szinte valamennyi címleírói, osztályozói-szakozói tanfolyamán, továbbá vezetőképző tanfolyamán, szakmai továbbképzésén részt vettem. Ezek közül a jelentősebbek:

1977. Vezetői továbbképző tanfolyam

1979. Új bibliográfiai leírás továbbképző tanfolyam

1981. Hangfelvételek bibliográfiai leírása továbbképző tanfolyam

1981. A dokumentumleírás oktatása továbbképző tanfolyam

1983. Időszaki kiadványok bibliográfiai leírása továbbképző tanfolyam

1983. Katalógusszerkesztés az új szabványok alapján továbbképző tanfolyam

 

Egyéb tanfolyamok:

1993. Számítástechnikai alaptanfolyam (Kolping Képzési Kft.)

2005. ECDL számítógépkezelői tanfolyam,

1979/1981-ben csoportvezetőként kötelező volt részt vennem a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya Megyei Bizottsága „Szocialista kultúra és közművelődés” c. kétéves iskoláján.

(1983 után magam is tartottam előadást az OSZK-KMK tanfolyamain, valamint klf. helyeken oktattam azokat a tárgyakat, amelyek továbbképző tanfolyamán előtte részt vettem.)

PUBLIKÁCIÓK

                Ld. mellékelt lista.

ISKOLÁIM, MUNKAHELYEIM, BEOSZTÁSAIM

 

1967. július-augusztus ÉDÁSZ Kapuvári Kirendeltség, gyakorló villanyszerelő.
           1967-1968. Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, lokátoros szak, I. évf.
           1968-1972 Pécsi Tanárképző Főiskola, magyar nyelv és irodalom-történelem szak
1972. június 15-1976. január 15. Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa Központi Könyvtára, módszertanos könyvtáros, leltározó könyvtáros, feldolgozó könyvtáros.
           1973-1976 ELTE BTK könyvtár kiegészítő szak
1976. január 16-1994. június 15. Pécsi Városi Könyvtár, feldolgozó csoport vezetője, 1984-től feldolgozó osztály vezetője.
1994. június 16-1997. március 31. Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtára, állománygyarapító és feldolgozó osztály vezetője.
1997. április 1-től a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Könyvtára, feldolgozó könyvtáros
1999. január 1-2000. július 31. PTE PMMFK Könyvtára, mb. igazgató.
2000. augusztus 1- PTE PMMFK (2004 szeptembertől PMMK), igazgató.

 

MUNKAHELYI SZAKMAI ERDEMÉNYEK

 

A Szakszervezetek Baranya Megyei Könyvtárában megtanultam a könyvtáros szakma alapjait, több tízezer kötet könyv leltározását végeztem el, a több mint két évtizedes lemaradás után a teljes hálózat állományrevíziójában részt vettem, húszezernél több kötetet vontam ki ill. töröltem az állományból, gondoztam a katalógusokat. Módszertanosként a vasas és a mezőgazdasági szakszervezetek Baranya megyei könyvtárinak mentora, író-olvasó találkozók szervezője voltam. Részt vettem a hálózat teljes átszervezésében, korszerűsítésében: kinevezésem idején több mint 100 könyvtárnak nevezett kölcsönzőhely tartozott a hálózathoz, áthelyezésem idejére negyvennél kevesebb, de legalább 30 m2-es alapterületű könyvtár maradt a hálózatban.

A Pécsi Városi Könyvtárban ugyancsak az elavult könyvtári hálózat átalakításában vettem részt: a régi „szoba-könyvtárak”, kölcsönzőhelyek megszüntetésében és az új, korszerűbb, nagyobb könyvtárak (public library) nyitásában, raktárak rendezésében voltam az egyik irányító. Az átalakítás történetét a Könyvtári Figyelő c. szaklapban összegeztem. (Ld. publikációs lista!) Vezetésem ideje alatt a feldolgozó osztály kb. 160 ezer kötet könyvet vett állományba és dolgozott fel, s valamivel többet törölt (előtte 25 évig ebben a könyvtárban is alig volt törlés!) A teljesen elhanyagolt leltárkönyveket naprakésszé tettük. A katalógusrendszert teljesen átalakítottuk, elkészítettük a katalógusszerkesztési szabályzatot, a számítógépes feldolgozás bevezetéséig, 2000-ig a katalógusrendszeren változtatni nem kellett. Feldolgozó munkánk országos hírű lett, az Új Könyvek című könyvtári tájékoztató folyóirat külső munkatársaként több mint tíz évig az Új Könyvek címleírásainak javítását végeztem, szakmai rendezvényeken aktív résztvevő voltam. Az új címleírás bevezetésekor a Könyvtári Figyelőben és más könyvtáros lapokban országos érdeklődést kiváltó cikkeket jelentettem meg. 1990-1991 ben több folyóiratban írtam a Pécsi Városi Könyvtár és a könyvtáros szakma érdekében. Részt vettem a hálózat legnagyobb könyvtárának, a Várkonyi Nándor Könyvtárnak a kialakításában, az első hangtár megalapozásában. A könyvtár első számítógépét az én agitációm nyomán a feldolgozó osztály kapta, azon tanultam a szövegszerkesztést, akkor vettem részt az első számítógépes tanfolyamon.

A Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtárába fenti eredményeim ismeretében Sonnevend Péter akkori főigazgató hívott meg. Feladatom a nehézkes számítógépes feldolgozás és az erősen elhanyagolt és áttekinthetetlen katalógusrendszer rendezése volt. Átalakítottuk, a feldolgozó osztály munkáját a költözéstől a legapróbb munkafolyamatokig, elkészítettük a munkaköri leírásokat. Jelentősen csökkentettük a beérkezett dokumentumok leltározásának-feldolgozásának időszükségletét. (A földszintre költöztettük és ott egyesítettük az addig elszakított beszerzés-címleírás-szakozás-kötelepéldány-kezelés-könyvszerelés munkafolyamatokat.) Megoldottuk a kötelespéldány-elosztás gyors és pontos végzését. Eredményeket értünk el a számítógépes feldolgozásban, osztályvezetésem alatt közel 40 ezer leírás került be a házilag készített, nagy nehézségek árán használható adatbázisba és katalógusba. (A kettő egymástól különálló rendszer volt, az adatbázisba írt adatokat a BRS keresőbe két-háromhetente kellett-lehetett konvertálni.) A számítógépes rendszer bizonytalansága, hibái miatt a számítógépes katalógussal párhuzamosan készítettük a cédulakatalógusokat is. A kettős feldolgozó munka megoldhatatlan helyzet elé állította az osztályt: hosszú ideig még a cédulasokszorosítást sem tudtuk elvégezni: egyetlen nyomtatónk volt, amely többet volt rossz, mint használható. A főigazgató utasítására megszerveztem a Bölcsészettudományi Kar dokumentumainak központi könyvtárban történő feldolgozását, ill. az ottani retrospektív konverziót. Az osztály nehézségeit a főigazgató nem értette meg, munkánkat alig támogatta, ezért az osztályvezetésről lemondtam, s közös megegyezéssel kerültem a nem sokkal korábban az egyetemi könyvtári hálózathoz csatolt Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Könyvtárba.

A Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtárában legfontosabb feladatomnak a számítógépes tájékoztatás kialakítását-fejlesztését, az elektronikus, majd az ún. „hibrid könyvtár” megszervezését tartottam/tartom. Ennek érdekében számítógépes katalógusban tárjuk fel a könyvtár állományát, áttértünk a számítógépes kölcsönzésre, s kollégáimmal mindent megteszünk azért, hogy a papír-alapú dokumentumok mellett mind több elektronikus dokumentumot szerezzünk be, az ilyen dokumentumok és az on-line adatbázisok használatát növeljük a karon (használóképzés), továbbá saját számítógépes adatbázist is építünk.

 

EGYÉB SZAKMAI TEVÉKENYSÉG

 

Tagja vagyok a Főiskolai és Kari Könyvtárigazgatók Szövetségének, melynek 2000-2001-ben alelnöke is voltam, és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Műszaki Könyvtáros Szekciójának.

Tagja vagyok a LIBINFO nevű elektronikus könyvtári tájékoztató szolgálat (Magyar Könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgálata) műszaki szekciójának. (http://libinfo.oszk.hu/)

Leveleimmel indulásától aktív tagja voltam a KATALIST nevű, ma már ezernél több résztvevővel működő országos könyvtáros levelező listának, mely a szakma legfontosabb kérdéseiről folytat nyílt vitákat.

Érdeklődési területem a feldolgozó munka, leginkább a címleírás és az osztályozás, mely témakörökben cikkeket, tanulmányokat jelentettem meg klf. országos szaklapokban.

Több témakörben összességében eddig 38 írásom jelent meg a Könyvtári Figyelőtől a Baranyai Könyv- és Infotár-ig különféle könyvtáros folyóiratokban. (Ld. mellékelt publikációs lista.)

A Pécsi Kolping Egyesület osztrák nyelvű könyv- és dokumentumtárát 1992-1994 között három évig vezettem, mellékmunkában (beszerzés-feldolgozás-kölcsönzés).

A BTK-TTK Osztrák Könyvtára kialakításában a kezdetektől részt vettem, német nyelvű könyveiből több mint 5000 kötetet vittem számítógépes adatbázisba. (A munka legalább ¾-ed része teljes és önálló feldolgozás volt!)

A Janus Pannonius Múzeum Képzőművészeti Osztályának jórészt angol nyelvű könyvtárát címleírtam és szakoztam, szintén mellékmunkában.

 

OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

 

Rendszeresen tanítom a Csorba Győző Megyei Könyvtár középfokú tanfolyamain a dokumentumismeret tárgyat, tanítottam könyvtári alapismereteteket a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán is.

A PTE Pollack Mihály Műszaki Karán a „Könyvtárhasználati könyvtári informatikai alapok” c. féléves, kredit-pontos kurzus kidolgozója és oktatója vagyok.

 

EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK

 

– A Csorba Győző hagyaték gondozójaként a Digitális Irodalmi Akadémia szakértője vagyok.

– Elkészítettem és fejlesztem a http://csorbagyozo.hu honlapot

– Digitalizáltam Csorba Győző Kossuth-díjas költő összes eddig megjelent kötetét, kb. 6000 oldalt.

– 2008-ig tizenöt Csorba Győző-kötet összeállításában vettem részt összeállítóként, szerkesztőként, jegyzetíróként, vagy a szerkesztő munkatársaként. (Ld. mellékelt publikációs lista)

Csorba Győző ésTakáts Gyula levelezése címmel már nyomdában van a legújabb általam összeállított Csorba kötet, amelyik 2008. novemberben fog megjelenni..További Csorba-kötetek összeállítását tervezem.

 

KITÜNTETÉS:

 

              1979. Szocialista kultúráért. (A kitüntetést szakmai elismerésként kaptam, Pécs város közkönyvtári ellátásának átalakításában, korszerűsítésében végzett munkámért.)

 

KÖNYVTÁRI „HITVALLÁSOM”

 

A könyvtárat a különféle „hagyományos” és új dolumentumtípusok, adathordozók összességeként szemlélem, olyan „információs központként”, ahol a távoli elérésű (on-line, Internet) és helyben használható hagyományos és elektronikus dokumentumokban (könyv, CD, helyi adatbázisok) rejlő tudásanyag a lehető legnagyobb alapossággal feltárva, a helyi igényeknek megfelelően szelektálva, a lehető leggyorsabban, a legkisebb adat- és információ-veszteséggel juttatható el a keresőhöz.

A könyvtárosságot – annak szakmai-elméleti területeit is fontosnak elismerve és művelve – elsősorban szolgálatként, a használók szolgálataként gyakorlom (akkor is, ha a kölcsönzőpulttól kissé messzebbre sodort érdeklődésem és jelenlegi beosztásom), s remélem, példámat ebben kollégáim is követik.

 

 

Pécs, 2005. szeptember 20.                                                                                                                   Pintér László