Életrajzi adatok
1. 1916. november 21-én született Pécsett, a Vilmos utca 23-ban, kilenc testvér közül a nyolcadikként. Apja Csorba György MÁV betűíró, anyja Borsodi Mária.
2. 1923-1927 A pécsi Makár (ma Alkotmány) utcai állami elemi iskola tanulója.
3. 1927-1935 A pécsi Pius-alapítványi Jézus-társasági Római Katolikus Gimnáziumban tanul, noha református. 1935-ben érettségizik.
4. 1933-1934 Megjelennek nyomtatásban első versei A Mi Utunk című református, és a Regnum című katolikus diáklapokban.
5. 1935 Közli versét a Százhúros hegedű című antológia.
6. 1935-1939 A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog és Államtudományi Karának hallgatója.
7. 1938 Megjelenik − saját kiadásában − első verseskötete, a Mozdulatlanság.
8. 1939 Államtudományi diplomát és doktorátust szerez a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen.
9. 1939-1941 Állástalan diplomás. Instruálásból tartja fenn magát.
10. 1940 Megjelenik ófranciából fordított, Helinant: A halál versei című fordításkötete.
11. 1940 Felveszik a pécsi Janus Pannonius Társaságba.
12. 1941 A Janus Pannonius Társaság pénztárosa, a Sorsunk című folyóirat szerkesztőségi munkatársa lesz.
13. 1941-1943 Városi közigazgatási tisztviselő Pécsett.
14. 1943 Megjelenik A híd panasza című második verseskötete.
15. 1943-1952 A Pécsi Városi Könyvtár vezetője. Közben több ízben városi közigazgatási feladatokat is ellát.
16. 1944 A Sorsunk című folyóirat főmunkatársa Bárdosi Németh Jánossal. Főszerkesztő: Várkonyi Nándor.
17. 1944 Megnősül. Felesége Velényi Margit. Gyermekeik: Eszter (1950), Noémi (1951), Zsófia (1954).
18/1. 1945 Szerkesztésében megjelenik Pécsett az Ív című folyóirat első és egyetlen száma.
18/2. 1945. július 2-án mutatták be átdolgozásában a Pécsi Nemzeti Színházban Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán című politikai szatíráját.
19. 1946-1948 A Sorsunk társszerkesztője Bárdosi Németh Jánossal. Főszerkesztő Várkonyi Nándor. A folyóirat 1948-ban megszűnik.
20. 1947 Baumgarten-díjjal tüntetik ki.
21. 1947 Megjelenik Szabadulás című verseskötete.
22. 1947-1948 Olaszországi ösztöndíjas. Neves honfitársakkal és kitűnő nemzedéktársaival 5 hónapig a Római Magyar Akadémia lakója.
23. 1948-tól A Magyar Írók Szövetsége tagja.
24. 1949 Részt vesz a Katkó István szerkesztette („első”) Dunántúl című folyó-irat szerkesztésében.
25. 1950-1952 Óraadó tanárként irodalomelméletet tanít a Pécsi Pedagógiai Főiskolán.
26. 1952-1956 A Pécsi Városi Könyvtár örökébe lépő Baranya Megyei Könyvár csoportvezetője.
27. 1952-1956 Részt vesz a Szántó Tibor szerkesztette („második”) Dunántúl című folyóirat szerkesztésében.
28. 1955 Megjelenik Ocsúdó évek című önéletrajzi verseskötete.
29. 1956 Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesítik.
30. 1956 Októberig, a folyóirat megszűnéséig a Dunántúl társszerkesztője.
31. 1956 Írószövetségi ösztöndíjjal két hónapot tölt Berlinben. Ezt követően, írószövetségi illetve könyvtárosi kiküldetéssel Lengyelországban, Belgiumban, s több ízben Olaszországban, Franciaországban, Jugoszláviában jár.
32. 1956-1976 A Baranya Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese nyugdíjba meneteléig. 1957-ben, egy évig a könyvtár megbízott igazgatója.
33. 1957 József Attila-díjjal tüntetik ki.
34. 1959 Megjelenik A szó ünnepe című verseskötete.
35. 1959 Megjelenik fordításában Goethe: Faust című drámai költeményének második része.
36. 1959 Megjelenik A modern német líra kincsesháza című többkötetes kiadvány, amelyben a Brecht-kötetet fordította.
37. 1959-től A Magyar P.E.N. Club tagja.
38. 1959-1965 Részt vesz a Jelenkor szerkesztői munkájában. Tüskés Tibor 1964-ben történt leváltását követően 1965 elején megválik a szerkesztőségtől.
39. 1961 Kiváló Népművelő kitüntetést kap.
40. 1963 Baranya Megye Tanácsa, Pécs Város Tanácsa és a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa művészeti nagydíjával tüntetik ki.
41. 1965 Megjelenik Séta és meditáció című verseskötete.
42. 1968 Megjelenik Lélek és ősz című verseskötete.
43. 1970 Megjelennek válogatott versei A lélek évszakai címmel, Würtz Ádám illusztrációival.
44. 1970 Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel tüntetik ki.
45. 1972 Megjelenik Időjáték című verseskötete.
46. 1972 A József Attila-díj első fokozatával tüntetik ki.
47. 1974 Megjelenik Anabázis című verseskötete.
48. 1974 Megjelenik fordításában Mezsirov orosz költő Búcsú a hótól című verseskönyve.
49. 1975 Megjelenik a Békés Megyei Könyvtár kiadásában, Martyn Ferenc illusztrációival Március című verseskötete.
50. 1975. november 1.-én fordításában mutatták be a Pécsi Nemzeti Színházban Eugen Eschner: Gergő király című háromfelvonásos színművét.
51. 1975 Janus Pannonius Művészeti Éremmel tüntetik ki Pécsett.
52. 1976 Megjelenik Észrevételek című verseskötete.
53. 1976 Kettőshangzat címmel jelenik meg válogatott versfordításainak gyűjteménye.
54. 1976 Hatvanadik születésnapján a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapja.
55. 1976 Nyugdíjba megy, de szerződésesként a Baranya Megyei Könyvtár munkatársa marad.
56. 1976-tól A Magyar Írók Szövetsége választmányának tagja.
57. 1977-től ismét tagja a Jelenkor szerkesztőbizottságának.
58. 1977 Pécs Város Tanácsa Művészeti Díjával tüntetik ki.
59. 1978 Megjelenik Összegyűjtött versek című kötete.
60. 1979 Válogatott versek 1945-1975 címmel jelenik meg verseskötete a Mag-vető és a Szépirodalmi Kiadó „Harminc év” sorozatában.
61. 1979 Megjelenik Tüskés Tibor: Csorba Győző című bibliográfiája a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Baranya Megyei Könyvtár kiadásában.
62. 1981 Megjelenik A világ küszöbei című verseskötete.
63. 1981 Ritmus, rend, zene címmel válogatás jelenik meg verseiből. A könyvet a költő hatvanadik születésnapjára a Pécsi Szikra Nyomda dolgozói készítették „társadalmi munkában”, 300 számozott példányban. Könyvárusi forgalomba nem került.
64. 1981 Megjelenik az Akadémiai Kiadó „Kortársaink” sorozatában Tüskés Tibor: Csorba Győző című monográfiája.
65. 1981 Életművéért a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Irodalmi Szakosztálya emlékplakettjével tüntetik ki.
66. 1982 Válogatásában, szerkesztésében, előszavával jelenik meg a Kozmosz Kiadónál a Janus Pannonius válogatott munkái című kötet.
67. 1982. április 12-én fordításában mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház Gerhard Hauptmann: Patkányok című tragikomédiáját.
68. 1983 Megjelenik a Simeon tűnődése című verseskötete.
69. 1983 Kiadói nívódíjat kap a Janus Pannonius válogatott munkái című kötet összeállításáért.
70. 1983. július 21-én mutatja be a Magyar Televízió A város oldalában című, életéről és pályájáról szóló portréfilmjét.
71. 1983 A Kodály-centenárium alkalmából Kodály-emlékéremmel tüntetik ki.
72. 1985 Megjelenik a Görbül az idő című verseskötete.
73. 1985 Költői, műfordítói és irodalomszervezői életművéért Kossuth-díjjal tüntetik ki.
74. 1984 Kiadói nívódíjat kap a Simeon tűnődése című verseskötetéért.
75. 1986 Hetvenedik születésnapjára Vissza Ithakába címmel jelenik meg a Magvető Kiadónál válogatott verseskötete.
76. 1986 Szerkesztésében, utószavával és jegyzeteivel jelenik meg a Helikon Kiadónál Janus Pannonius: Pajzán epigrammák című kötete, amelyet egészében maga fordított.
77. 1986 Tüskés Tibor szerkesztésében megjelenik a Tiszteletadás Csorba Győzőnek című kötet, amely a hozzá írt és a róla szóló művekből közöl válogatást.
78. 1986. november 21-én „Baranyáért” emlékplakettel tüntetik ki.
79. 1986. november 29-én Pécs város díszpolgárává avatják, és „Pro urbe Pécs” kitüntetést kap.
80. 1986 Nívódíjjal jutalmazzák Görbül az idő című verseskötetét.
81. 1987 Áprily-díjjal tüntetik ki orosz műfordításaiért.
82. 1987 Nívódíjat kap a Helikon Kiadónál 1986-ban megjelent Janus Pannonius: Pajzán epigrammák című kötetének fordításáért.
83. 1988 Megjelenik A szavak bolyhai című új verseskönyve.
84. 1989 Újra lefordította, s utószavával, jegyzeteivel megjelenik Helinant: A Halál versei című kötete.
85. 1989 Nívódíjat kap a Magvető Kiadónál 1988-ban megjelent A szavak bolyhai című verseskötetéért.
86. 1991 Megjelenik Szemközt vele című verseskötete
87. 1991 Megjelenik A város oldalában című kötete, amelyben − vázlatosan − Csuhai István kérdéseire válaszolva beszéli el életét, emberi-írói „fejlődés-történetét”, a „pécsi irodalom” ötven évének eseményeit.
88. 1991 Egy eltűnt pécsi utcára címmel jelennek meg Pécsről szóló versei, Tüskés Tibor szerkesztésében, a Pannónia Könyvek sorozatában.
89. 1991 Megjelenik a Hungaroton Kiadónál a Ritmus, rend, zene című hanglemeze, amelyen ő maga mondja el verseit.
90. 1991 A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei Szervezete Grastyán Endre-díjjal tünteti ki.
91. 1991 Hetvenötödik születésnapja alkalmából a Magyar Köztársaság Érdem-keresztje Közép keresztjével tüntetik ki. A kitüntetést Göncz Árpád köztársasági elnök adta át december 19-én Pécsett, a Művészetek Házában.
92. 1991 Születésnapja alkalmából „Pro civitatae” emlékéremmel tünteti ki Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata.
92.1 1993 Megjelenik Bertók László: Csorba Győző című bibliográfiája, mely a költő életének, munkásságának legpontosabb ismertetője, még kötetekben, folyóiratokban, napilapokban megjelent fényképeit is nagy bőséggel sorolja fel.
92.2 1993-ban felveszik a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé.
92.3 1995 tavaszán Kétféle idő címmel az Örökségünk sorozatban, a Trikolor Kiadó gondozásában megjelenik a szerző válogatása életművéből.
92.4 Csorba Győző 1995. szeptember 13-án hosszú súlyos betegség után meghal, abban a városban, amelyben született, egész életében élt és alkotott. Özvegye, három leánya, hét unokája és bővebb családja gyászában osztozik az ország versszerető- és értő közvéleménye. A Magyar Írók Szövetsége, Városa, a Baranya Megyei Könyvtár és a Jelenkor folyóirat saját halottjának tekinti.
92.5 1995 októberében, egy hónappal halála után, Csikorgó címmel, Bertók László szerkesztésében, verseskötete jelenik meg a Jelenkor Kiadónál, addig kötetben még ki nem adott régebbi és új verseiből.
92.6 1996 A költő 80. születésnapjára emlékezve a Baranya Megyei Könyvtárban Csorba Győző emlékszobát alakítanak ki, ahol tárgyaiból, könyveiből, kéziratokból, fényképekből, okiratokból látható bőséges válogatás. Itt állították ki többek között Kossuth-díját is.
92.7 1996 Posztumusz Szinnyei Júlia-díjat kap.
92.8 1997 Válogatott versei címmel jelenik meg kötete az Unikornis Kiadónál A magyar költészet kincsesháza sorozatban, Tüskés Tibor szerkesztésében.
92.9 1997 Az utolsó évszak címmel Csorba Győző költészetének kiteljesedése, 1981-1995 alcímmel a Pro Pannonia Kiadónál megjelenik Tüskés Tibornak a költő utolsó alkotói korszakát elemző tanulmánykötete.
92.10 1998. szeptember 13-án felavatják Csorba Győző síremlékét – Pál Zoltán szobrászművész gránitból készült alkotását – a Pécsi Köztemetőben.
92.11 1998. szeptember 27-én a Baranya Megyei Könyvtár, működésének 55. évére és Csorba Győző halálának harmadik évfordulójára emlékezve, felveszi a költő nevét és Csorba Győző Megyei Könyvtár lesz A névadó ünnepségen Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke mond beszédet, Csorba Győző munkásságát méltatja Bertók László költő, Tüskés Tibor szerkesztő és volt munkatársai.
92.12 1998. megjelenik a Csorba Győző drámafordításai c. kötet a Pro Pannonia Kiadónál. A könyv két német és egy francia dráma fordítását tartalmazza.
92.13 1998. Csorba Győző, a fordító címmel kötet jelenik meg a Pro Pannonia Kiadónál, mely a költőnek a műfordításról írt tanulmányait, interjúit, írásait, valamint a költő műfordításairól írt tanulmányokat, cikkeket, recenziókat tartalmazza. A kötetet Tüskés Tibor állította össze, az anyaggyűjtésben közreműködött Pintér László.
92.14 2000 A költő hagyatékban talált, addig még sehol meg nem jelent, vagy csak folyóiratokban közölt versekből Hátrahagyott versek (1962-1993) címmel jelenik meg kötet. A válogatás, szerkesztés és utószó Bertók László munkája, közreműködött és a jegyzeteket készítette Pintér László.
92.15 2000. december 8-án Csorba Győzőt felveszik a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé.
92.16 2001 Tüskés Tibor szerkesztésében Vallomások, interjúk, nyilatkozatok címmel a Pro Pannonia kiadónál jelenik meg válogatás a költő írásaiból.
92.17 2002-ben megjelenik a Pro Pannonia Kiadónál a Római följegyzések, 1947-1948 c. kötet, Csorba Győző római naplója, Csuhai István szerkesztésében és előszavával.
92.18. 2003 Megjelenik a Csorba Győző emléke c. Tüskés Tibor szerkesztette kötet, melyben a Csorbáról írt legfontosabb emlékezések, tanulmányok, cikkek ill. azok részletei olvashatók.
92.19 2004 november 23-án, születésének 88. évfordulójára emlékezve felavatják a Baranya Megyei Könyvtár kertjében Csorba Győző bronz mellszobrát, Trischler Ferenc szobrászművész alkotását.
92.20 2004. november 23-án, a szoboravatás után bemutatják a Pécsi Művészetek Házában az „… élni kell, ameddig élünk.” című, Csorba Győző és Bertha Bulcsu levelezése, 1961-1965 alcímű kötetet, melyet Pintér László állított össze és látott el jegyzetekkel. Az előszót Lázár Ervin írta, a bemutatón jelen volt a levelezőtársak barátja, Gyurkovics Tibor író.
92.21 2005. november 22-én bemutatják a „… hűséges baráti ölelésemet küldöm…” c. Csorba Győző és Fodor András levelezése, 1947-1994 alcímű kötetet, melyet Pintér László állított össze és jegyzetelt. A kötet előszavát Tüskés Tibor írta, aki a könyvbemutatónak is vendége volt.
92.22 Ugyanakkor szerkesztője Pintér László bemutatta a Csorba Győző Emléklapot, amely a http://csorbagyozo.hu címen érhető el.
