Csorba Győző bibliográfia. Bevezetés

Bevezető

 

Csorba Győző költő, műfordító, szerkesztő 1916-ban született Pécsett, ahol azóta is él. Huszonhárom verseskötete, kilenc önálló fordításkötete, életrajzi interjúkötete jelent meg. 1941-től, a Sorsunk indulásától kezdve minden pécsi irodalmi folyóirat szerkesztésében részt vett, a Jelenkornak haláláig főmunkatársa volt.

Csorba Győző művészetével, írói műhelyével, emberi tartásával több mint fél évszázada fémjelzi a pécsi irodalmat és kultúrát. Baumgarten-díjas (1947), kétszeres József Attila-díjas (1957, 1972), Kossuth-díjas (1985), Pécs város díszpolgára (1986). Hetvenötödik születésnapja alkalmából, mivelhogy betegeskedett, a köztársasági elnök személyesen hozta el Pécsre, s adta át neki az újabb kitüntetést, a Magyar Köztársaság Érdemkeresztje Középkeresztjét.

Bibliográfiánk ennek a gazdag, mértéket és példát adó életnek és életműnek a könyvészeti számbavételét kísérli meg, arra törekedve, hogy fontos adat ki ne maradjon belőle, s kerüljön bele minden, ami a tájékozódást és a több irányú megközelítést elősegíti. Tüskés Tibor tizenöt évvel ezelőtt készített már bibliográfiát Csorba Győzőről, melynek adatait a szerző szíves engedelmével átvettük. Az újabb számbavételt az életműnek az elmúlt másfél évtizedben történt kiteljesedése, s a róla szóló értékelések nagy száma és sokfélesége indokolja. Több helyen a régi adatokat is sikerült kiegészítenünk, s néhány olyan fejezetet is beiktattunk, amely a korábbi bibliográfiában nem szerepelt. Ilyenek az „Antológiák, amelyekben versei jelentek meg”, az „Írásai, versei egyes írókról, művészekről. Költőknek, íróknak ajánlott versei. Levelei.”. Utóbbiból kiderül, hogy bár a pályakezdése éveit leszámítva recenziót, tanulmányt alig írt, milyen sok elődjéről s pályatársáról vallott verseiben.

A „Hírek, tudósítások, köszöntők” című fejezetbe minden híradást fölvettünk, amely arról szól, hogy Csorba Győző mikor, hol, milyen irodalmi, kulturális vagy egyéb eseményen vett részt, miképpen volt jelen Pécs, Baranya, Magyarország közéletében, s milyen volt az az irodalmi élet, amely az elmúlt ötven évben Pécsett körülötte, s szinte mindig az ő részvételével zajlott. Szemléletesen egészíti ki ezt az „Arcképek, fényképek…” című rész, amelyben a sajtóban közölt fotókat is fölsoroljuk. S még többet tudunk meg a korról s a tárgyról, ha a bibliográfiai sorozatunkban eddig megjelent négy kötet – a Várkonyi Nándor, a Pákolitz István, a Bárdosi Németh János és a Szederkényi Ervin és a Jelenkor – hasonló fejezeteit is föllapozzuk.

Nem közöljük a versek lapokban, folyóiratokban történt első megjelenésének adatait, mert amit a költő közülük arra érdemesnek tartott, azt fölvette köteteibe. Nem soroljuk fel az antológiákban szereplő verseket sem, mert azok meg a már megjelent kötetekből valók. Magáért beszél, hogy mikor, kik, milyen antológiákba vették fel a költő műveit. A róla szóló irodalom csoportosításakor néha gondot okozott, hogy egy írást, esszét a „Tanulmányok, cikkek” vagy a „Róla szóló, neki ajánlott művek…” fejezetbe soroljunk-e, de egy művet csak egy helyen szerepeltettünk. Ugyanez áll azokra az egyes verseskötetekről szóló írásokra, amelyek az egész pályára tekintenek. Ezek közül azokat, amelyekről egyértelműen eldönthető volt, a „Tanulmányok, cikkek” fejezetbe vettük fel, de a többire is figyelve, ennek a fejezetnek a végéről utaltunk a válogatott, illetve az összegyűjtött verseskötetek megfelelő tételeire. Csorba Győző a rádióban és a televízióban is sokszor volt interjúalany, s beszéltek róla, könyveiről. Az ilyen publikációkból azokat szerepeltetjük, amelyek később nyomtatásban is megjelentek, vagy amelyeknek a kézirata a Baranya Megyei Könyvtárban elolvasható. Kivételt a Tüskés Tibor Csorba-bibliográfiájából átvett néhány tétel képez.

A tárgyi, illetve műfaji csoportokban többnyire az évekre bontott időrendet, azon belül a betűrendet követjük. Ennek a fordítottját, betűrenden belül időrendet alkalmazunk a „Versei idegen nyelven”, az „Írásai, versei egyes írókról…” és a „Róla szóló, neki ajánlott művek…” című fejezetekben. Szoros az időrend a „Tanulmányai, kritikái, előszavai, tárcái”, az „Interjúi, nyilatkozatai, vallomásai”, a „Hírek, tudósítások, köszöntők” s az „Arcképek, fényképek…” csoportokban. Ez utóbbiban, ahol kideríthettük, nem a megjelenése, hanem a készítése időpontjához soroltuk be a képet. Elhagytuk, ha volt, a Csorba Győző egyes műveiről szóló recenziók címét, s csak a szerző nevét és a forrás adatait szerepeltetjük. Ha egy írás, kép többször megjelent, a későbbi közlés(ek) adatait az első publikáció leírásánál adjuk meg. A Tiszteletadás Csorba Győzőnek és a Csorba Győző 75. című gyűjteményes kötetek analitikus leírásakor csak a cím első szavát, zárójelben a teljes leírás tételszámát és a részmű lapszámát közöljük lelőhelyként: Tiszteletadás (897)…, Csorba (903)…

Az anyaggyűjtés során a pécsi-baranyai sajtó esetében (Dunántúli Napló, Új Dunántúli Napló, Esti Pécsi Napló, Jelenkor, Baranyai Művelődés stb.) teljességre törekedtünk, az országos sajtóból a bibliográfiákban, repertóriumokban szereplő, és a Baranya Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményében feltárt publikációkat vettük fel, kiegészítve a saját gyűjtésünkkel.

A bibliográfiai rész előtt Csorba Győzőről szóló írásokat közlünk, utána pedig Csorba Győző hat versét és Tüskés Tibor vele készített interjúját.

A Névmutató tartalmazza a bibliográfiában előforduló valamennyi író, művész, tárgyalt személy, testület, intézmény nevét, valamint a földrajzi neveket. Azokat a tételeket, amelyek alatt Csorba Győző egyes személyekről, testületekről, földrajzi helyekről szóló írásai találhatók, a névmutatóban dőlt számokkal jelöltük.