Csorba Győző levele Takács Jenőhöz, 1963. május 19.

Pécs, 63. május 19.

Kedves jó Jenőm,

nyilván csóválod a fejed s azt gondolod, hogy lám, én semmit sem javultam, mert az olyan hosszú szünet után küldött első levelemre megint ekkora kesedelemmel következik a második. Kétségtelenül hibás vagyok benne, de csak részben. Az elmúlt hónapokban ismét annyira összetorlódott a munkám, hogy szinte alig éltem. Az űzött, zaklatott idegállapot pedig egyáltalán nem alkalmas levélírásra. Most némi szélcsend van s azonnal tollat ragadok.

Nagyon-nagyon megörvendeztettél meleg hangú leveleddel, melyben legálabb valamit kaptam abból a Takács Jenőből, akit annyira nélkülözök. Boldog lennék, ha kései válaszomat nem büntetnéd hasonló megvárakoztatással.

Örülök sorsod és sorsotok jóirányú alakulásának. Örülök annak is, hogy komponálsz, mégpedig – amint írod – rengeteget. Azt sajnálom csak, hogy nincs módomban megismerkedni szerzeményeiddel. Itt nálunk ugyanis nem játsszak, vagy legalábbis tudtommal nem s nem olyan helyen, hogy hozzáférhetnék.

Írod, hogy egész Európát bejártad. Remélhető, hogy hamarosan haza is látogatsz, hi­szen a nemrégiben megjelent amnesztia-rendelet tudtommal ezt is lehetővé teszi. Ez vol­na a legjobb.

Károly b.-val olykor találkozom. Szakmai fordító. Orvosi cikkeket fordít németről magyarra. Korához képest jó erőben van. Szabó P. Zoltán változatlanul a Dunántúli Tud. Int. igazgatója s változatlanul kutatja a karszt-vizet. Régi nejétől elvált s ismét megnősült. Kardos T. a pesti egyetemen az olasz tanszék vezetője. Igen aktív, sokat dolgozunk együtt. Az elmúlt évben például az ő szerkesztésében jelent meg Dante összes műve, magyarul először, ebben az évben Petrarca Cansoniere-jének teljes kiadását várjuk az ő szerkesztésében. Mindkettőben elég sokat fordítottam én is. Graef Tildi szorgalmasan muzsikál, a pécsi szimfonikusok első hegedűse. Vadas nyugdíjas, a könyvtárban szoktam vele találkozni, olvas. A pécsi zenei élet egyébként eléggé pezseg, sok a hangverseny, helyi és vendég szereplőkkel.

B. Németh János köszöni üdvözleted s igen melegen viszonozza. Jól van, jövőre akar nyugdíjba menni.

Kár, hogy Vicuska nem írt egyetlen szót sem, hiszem, majd pótolja legközelebb. Elvégre komaasszonyom!

Faust-ot örömmel küldök, csak írd majd meg pontosan, mikor es milyen címre. Persze még boldogabb lennek, ha személyesen adhatnám át Nektek.

Margitka Évát csókolja, Téged szeretettel üdvözöl, én Vicuskának kézcsókom kül­döm, Téged meleg barátsággal ölellek s leveled várom:

                                                                                                                                                                                                         Győző

     [A levél első oldalának jobb szélén:]

Takáts Gyulának most jelent meg egy novelláskötete s most van Pécsett egy kiállítása pasztellképekből és akvarellekből. Olykor találkozunk s akkor sokat beszélünk rólatok.

     [A levél második oldalának bal szélén Csorba Győzőné rövid üdvözlete.]

    

    Graef Tildi – Graef Matild, Mestrits Jenőné (1906-1983), hegedűművész. 1933-tól a Pécsi Filharmonikus Zenekar koncertmestere, 1942-től a Pécsi Városi Zenekonzervatórium, illetve a Zeneművészeti Szakiskola tanára.
Vadas – Vadas Gábor (1893-1969), orgonaművész. 1924-ben megszervezte a Pécsi Karének Egyesületet, két évvel később az egyetemi énekkart. 1932-tol tanított a város zeneiskoláiban.
Takáts Gyulának most jelent meg egy novelláskötete – a Kinek könnyebb c. elbeszéléskötet.

(    (A levelet közzétette és a jegyzeteket írta Csuhai István = Jelenkor, 1996 november, p. 1014-1015. A levelet Cs. I. engedélyével közlöm.)