saját

Fejlodes

 

       “Használd azt, (a könyvet) de őrizd meg tisztán, ne rongáld hasogatással, szurkálással, sem jeleket bele ne rójj. Könyvjelzőt belehelyezned szabad. Másolván, a könyvre ne könyökölj, papírost se tégy rá és jó messze, jobb felől tartsd a tintát meg a porzót. Fizetned semmit sem kell. Gazdagabban távozz, térj vissza gyakrabban.”

“O.K. hogy a Mac-ek kliensek, de az a szerver is?… hany terminalrol van szo? mekkora rekordszamra adtak meg? mennyi tranzakciot tud kiszolgalni? s mennyi a konkurens userek szama? van-e lesz-e hazai support ill. maintenanc?”

“Van ugye 386 meg 486 (meg talan meg 286) megaztan DOS meg Windoze. Aztan ugye behulyitettek a nepeket a WIN 95-re. Aztan van egy=ket Novell, meg persze mindenhol UNIX-os gepek az Internet miatt… Na most ha meg Mac is lesz ehhez… akkor… kellenek… ujabb kapcsolati szoftverek (Mac emulacio SUN-ra, Pc-re, VT 100:-), meg TCP/IP a Mac- re, meg X a Mac-re, meg minden.

              Ja es majd elfelejtettem leirni, hogy kliens szerver.”     

Na most ugye mi ez a ketfele ize itten? Hat az egyik egy 1774-es konyvtarhasznalati szabalyzat reszlete a Klimo konyvtarbol, a masik pedig ket 1996-bol szarmazo levelreszlet egy integralt konyvtari szamitogepes rendszer beszerzési kiserlete soran kialakult emailos parbeszedbol.

Ez is, az is konyvtari ugyrol szol, de a fejlodes, ugye, vilagosan latszik: az egyik tobb evtizedre (szazadra?) ervenyes intelem a konyvtar­latogatohoz, a masik kettő pedig az orszag ket sarkabol secperc alatt erkezett két valasz arra a kerdesre, hogy jo lesz-e megvenni a Macintosh integralt számitogepes konyvtari rendszeret vagy sem.

Na, most, nyilvanvalo, hogy ez utobbi szerzo nem a papirosrol, tintarol, porzorol, konyvrol ir, de az meg nem nyilvanvalo, hogy mirol. Legalabbis annak nem, aki nem eppen most jar számitógepes tanfolyamra, vagy aki nem most vegzi az infomatika szakot valami jo iskolan.

Azt mondhatjuk, a fejlodes egyenesvonalu, toretlen. Iroeszkozok es konyv helyett PC, CD, TCP/IP, WINDOZE, sot Mac emulacio SUN-ra… (Megmondom oszinten ez utobbit en sem ertem pontosan, mindenesetre megindult a nyalkepzodesem, mert valami etelrecept jutott eszembe rola elsore. Kesobb meg sok minden mas csunyasag, de azokrol inkabb nem irok…)

Tehat fejlodunk: arccal a szamitogep fele, rá az Internetes informacios sztradara, meg bele a nagy nemzetkozi eletbe.

Elfogadom en ezt. Tudom, hogy mindig a legfejlettebb technikat kitalalo nemzet nyelve az egyetlen az udvosseghez vezeto uton, hogy nem lehet mindent egyszerre magyarra lefordítani, mert nincs ra szavunk (nekem meg egyszeruen elall), de nem lehetne legalabb az ekezeteket…? Legalabb azokat a kis vonalkakat megtartani a betukon?

              Tudom, most meg nem megy, erre meg nem kepes a technika (az a kicsi banánhéj…), csak szerenyen megkerdezem: mi lesz akkor ha jonnek a japanok? Vagy netan a kínaiak? Es ok lesznek az elsok…?

(Most látom, én is ékezet nélkül írtam, már “rájár” a kezem. Meg amúgy könnyebb is, mert nem kell mindig máshol keresni az ékezetes betűket a billentyűzeten /csakazértsem klavia­túrán/, vagy netán altokat nyomkodni. Lehet, hogy már nem is fontos az ékezetekkel bajlódni? Jobb elfogadni mindent, amit kapunk, úgy, ahogy van? A gyakorlat tulajdonképpen mindjárt kezdődhet: néhány “helyesírási” hibát vétettem az előző, “modernkori” részben: aki megtalálja, szerintem már jó eséllyel indulhat a sztrádán. Az információson… Jó nyomozást!)

Ja, es majd elfelejtettem: Isten veled magyar nyelv! (Je, ez az utolso mondat ujmagyarul is meg omagyarul is jol irhato! Vagy megsem? Gyorsan segítsetek: Isten nevet meg nagybetuvel kell irni, gyerekek?)

 

Pécs, 07. 05. 1996.

 

Ladislas

alias Lancelot,

alias Leslie

 

de (még) Pintér

 

 

Pécsi könyv- és infotár. 1. évfolyam 3. szám * 1996. május 15. 17. o.

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––