Gyászdal-töredék

GYÁSZDAL-TÖREDÉK
             V.  J. tizenkét éves kislány feje két tehervagon
                  ütközője közé került. Szörnyethalt.
                                                                       (Újsághír)

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Egyetlen roppanás a csont
cserepei a koponyában
Utak éjszakák örömök
vége
Az ív az űrbe lóg
törött karként az űrbe lóg
A sötétség pókjai
sietve ráfészkelnek

Ó  a föld a virág alól
ó a víz a virág alól
kihullt kifolyt a föld a víz

Várhatják a virág-várók
álmodhatnak szirmairól
álmodhatnak illatáról
Ha szirma lesz emlék-szirma
ha illata emlék-illat

Ő gyanútlan másik lábon
másik földön
szökdelt játszva tovább
Új fülébe
valami régi érthetetlen
roppanás visszhangja verődött
Válláról kezéről
egy alig kezdett s fölbomlott kötés
szálai lengtek hínárként csomóstul

Viszi őket
húzza-vonja
koptatja őket
s mire ő maga elolvad a légben
azok se lesznek sehol

Egyetlen roppanás a csont
cserepei a koponyában
vaskerekek vasütközők
csattanása
kegyetlen pont egy születő
mondat után
melynek alanya volt csak
még állítmánya nem

Kevesebb lett a simogatni-való
néhány tenyér éhes marad

Ha tervbe illett a tervet
mért nem tudta előre
a bástya-apa
s a fészek-anya?
Ha meg nem illett tervbe
miért nem
tudta jobban a szüntelen
zűrzavart
a bástya-apa
s a fészek-anya
hogy most csak legyintenének?

Egyetlen roppanás
a csont
a csont

a koponyában
a csont-cserép
a koponyában
Soha virág
soha mondat
éhes tenyerek
vége
vége
– – – – – – – – –