1. Ezen a hétvégén is két új videóval bővítettem a Csorba youtube csatornát. Ezúttal Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani (Latinovits Zoltán előadásában) és Ady Endre Hiszek hitetlenül Istenben című versét (elmondja Csuja Imre) töltöttem fel a szövegüket olvasható változatban is közzétéve.
Kérem látogassa a Csorba youtube csatornát, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást! (Mint pl. most.)
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba vers a válogatásomból:
BOLOND CIFRÁZGATÁS
Szemem elé, hogy a jövőt addig se lássam,
kendőnek vontalak, hogy a jövőt, melyet
növő barlang-torokként tolnak felém az órák.
Kell a jótét zavar a makacs közeledésben.
A holt hívő kezéből kihullott az ecset:
a szürke szürke most, a fekete fekete;
nagy tömbökben zuhan rám a változhatatlan,
fondorlatok pajzsát emelhetem csupán fölém.
Bogos hurkot kötöttünk a nyílegyenes útra:
váratlan tájak nyíltak, forogtak körülöttünk.
Ha kételkedtem is, azért csak hittem is,
hogy elsüllyedt a cél, szabad lett újra lábom.
Gyönge vagy, gyönge vagy, mint seb-pólyán a vér,
szivárványon, ködön átüt az örök éjjel.
Kitérő, torpanás, agyonszőtt-szépített kaland:
bolond cifrázgatás: a vége így is, úgy is egy.
Megjelent az Észrevételek (Bp. : Magvető, 1976) és az Összegyűjtött versek (Bp. : Magvető, 1978) című kötetekben.
A vers mintha visszatérés volna az ifjúkori Csorba félelmeihez, depressziós időszakaihoz. Mind tartalmilag, mind formailag a Mozdulatlanság, a Híd panasza és a Szabadulás című kötetek verseit idézi. A költőnek a borúlátásra volt oka: 1976-ban már nyugdíjas volt, két lánya férjhez ment, a harmadik az akkori NSZK-ba készülődött férjhezmenni, életének nagyobbik része lezárult. Ifjúkorában a reá váró teljesen ismeretlen jövő töltötte el rémülettel, időskorában a megtapasztalt múlt történései is tetézték a még hátralévő jövő ismeretlenségét, illetve azt a tudatot, amelyet a vers befejezésében így fejez ki: bolond cifrázgatás: a vége így is, úgy is egy. Különös, hogy ebben a versben Csorba visszatér a központozási jelek használatához, talán azért, hogy pontosabb hangsúlyokat tudjon adni a szavaknak, erősebb hatást az érzelmeknek. A jelzők, hasonlatok halmozása is szokatlan már ebben a költői szakaszában: növő barlang-torok, bogos hurok, bolond cifrázgatás, vagy pl. Gyönge vagy, mint seb pólyán a vér. Érdekes a Csorbánál másutt is előforduló régies lábom szóhasználat is. (Népdalban pl. Járjad lábom, járd ki most; / nem parancsol senki most! )
Erősen gyanítható, hogy valamiféle érzelmi zavar volt a vers alapja: "Kitérő, torpanás, agyonszőtt-szépített kaland: / bolond cifrázgatás", amelynek a vége így is úgy is egy". A vége így is, úgy is egy írhatjuk, hiszen Csorbánál mindig így van: vers születik az érzésből.
5. Általában (szinte mindig) először a honlapon írok bejegyzést, azt közlöm a facebook-oldalon is. Most ez megfordult: siettem közzétenni a helyi online lap, a BAMA cikkét, melyben Csorbát is említik. Hogy ne kelljen keresgélni és mert itt is helye van, idemásolom a teljes bejegyzést.
"A BAMA.hu sorozatot indított "Ismerjük meg közelebbről a Király utcai versoszlopokat!" címmel, a következő bevezetővel:
Csorbát így mutatja be a BAMA: „… filozofikus, kifinomult, letisztult stílus jellemezte a város iránt holtáig mély tisztelettel, odaadással viseltető költő munkásságát, amely által neve valósággal összeforrt Péccsel, amelyet fél évnél hosszabb időre soha nem hagyott el. Nemcsak Kossuth-díjas költő, publicista, irodalomszervező, a Jelenkor folyóirat szerkesztője és főmunkatársa volt, hanem műfordító és könyvtáros is. Államtudományi diplomát és doktorátust is szerzett a pécsi egyetemen. Nevét a megyei könyvtár 1995. szeptember 13-án bekövetkezett halálát követően rövidesen, már 1996-ban felvette. A mai napig emlékszoba áll tiszteletére a könyvtárban, amely ingyenesen látogatható. Mellszobrot készített róla Trischler Ferenc a 2000-es évek elején, mely jelenleg a Csorba Győző Könyvtár bejáratánál áll. Egykori pécsi Damjanich utcai házához vezető telek kapuján pedig 2013-ban sötétszürke gránitból készült emléktáblát helyezett el az akkori városvezetés, síremléke a pécsi köztemetőben található.”
A költőről ezen túl is sok-sok fontos dolgot elolvashat az érdeklődő a Csorba honlapon, sőt az összes műveit is megtalálja ott digitalizálva. Ajánlom figyelmükbe a számláló szerint 13669 oldalnyi szöveget és képet tartalmazó weblapot. (Amely persze ennél jóval több oldalt mutat be, hiszen például a Művek főoldalról 75 Csorba- vagy Csorbáról írt kötet teljes anyaga elérhető.)
Örömmel vehetjük tudomásul – és köszönjük -, hogy a BAMA ezt az alkalmat is megragadva bemutatja olvasóinak a város művészeit, alkotóit.
Kérem, olvassák el a bejegyzéseket és hallgassák meg Csorba versét.
A bejegyzés további részének szereplői (b-j) Vas István (Csigó István felvétele, Szép versek antológia), Takáts Gyula és Csorba Győző 1962-ben (saját gyűjteményből), Csorba Győző és Fodor András, 1960-as évek eleje, Csorbáék Damjanich utcai kertjében (saját gyűjteményből), alul Bartók Béla (a kép forrása)
