Csorba Győző Társaság

419. Csorba blog. Rémképek a múlt századból

·5 perc olvasás

1. Mai versajánlóm:
József Attila: Kései sirató. A verset Latinovits Zoltán mondja. Gyönyörű! Először középiskolás koromban hallottam Tihanyi László osztálytársam számomra máig emlékezetes előadásában. Akkor már tudtunk Laci édesapjáról, az 1957-ben kivégzett Tihanyi Árpádról, akinek ma már szobra van Győrött. Legendás élete és halála volt. A hősöket soha nem feledjük! (Ahogyan László sem feledi édesapját.)

Nem mindig hétvégén frissítek, ezért, kérem, kattintson időnként a Csorba-csatorna videóira, vagy ajánlja ezt az oldalt barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára, ahol nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást.
Köszönöm a kattintást!

2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.

4. Újabb vers helyett egy fontos hír a pecsma.hu oldalról. "Pécs Város Napját minden évben szeptember 1-jén ünnepeljük, arra emlékezve, hogy V. Orbán pápa 1367-ben ezen a napon alapította meg a középkori pécsi egyetemet. Az ünnepi közgyűlést idén is a Kodály Központban rendezték meg, ahol átadták a város díjait, kitüntetéseit. A díszpolgári címet dr. Lakner Tamásnak ítélték oda. Este a Pannon Filharmonikusok ad ünnepi koncertet a Kodályban, a Széchenyi téren pedig két pécsi kötődésű zenekar lép fel: 19 órától a Mehringer, utána pedig a Punnany Massif."
Minden kitüntetettnek gratulálunk egyben külön örömmel köszöntjük Burján István főmuzeológust, aki idén a Csorba Győző-díjat, Pécs Város Közművelődési Díját kapta. Burján István főmuzeológus a 
Pluszosok Egyetemének vedégeként a húsvéti népszokásokról is beszélt.


5. Hogy miért adtam az áthallásos címet, Rémképek a múlt századból? (Ld. Csorba Győző versét.) Nagy András tanulmánya Bécsy Tamásról a Jelenkor 2026 márciusi számában jelent meg EGY TUDOMÁNYOS PÁLYA „SORSANALÍZISE” Bécsy Tamás életének és életművének transzparenciáiban címmel a 353. oldaltól. És ez a tanulmány a tudós színháztörténész, esztéta életének állomásain keresztül igyekszik bemutatni/elemezni az egyetemi tanár életművét, mintegy a kor rémséges képét (rémképét) is megfestve: a katolikus neveltetésen, az egyesek szerint zsidóüldöző szülőkön át az ÁVH-besúgójává avanzsált fiúig. Mivel benne éltem, tudom, rémséges volt a hálózatok titkos szálaival átszőtt korszak: ide-oda dobálta embereit, akiknek, ha elő(bb)re akartak lépni, vállalni kellett (volna) mindenféle megaláztatást, egészen a titkos megbízotti feladatok ellátásáig, a besúgásig. Rémképek... Aki nem élt benne nem tudja, milyen kor volt az. Bizony, ki gondolta volna Gergely Jánosról, kedves főiskolai tanárunkról, a "pipásról", hogy szt tiszt volt. És másokról is. Kinek ártott Gergely János, kinek nem, nem tudhatom. Nekem biztosan nem, sőt inkább segített. (Érdeke nem fűződött esetleges segítésemhez, tőlem soha nem kapott, nem is kért semmit érte.) Azt hiszem, sokaknak másoknak is segített. Csak kedves és mulatságos emlékeket őrzök róla. És aztán jött a leleplezés... De könyörgöm, a szálakat nem Jánosunk mozgatta, ő csak egy fogaskerék volt, még akkor is, ha nagyobb, fontosabb fogaskerék. Mint mondjuk Medgyessy Péter exminiszterelnök. Most azt állítják (megint), hogy nyilvánosságra hozzák a titkosügynökök listáját. De talán nem őket kellene pellengérre állítani először, hanem a beszervezőiket és azok főnökeit, a kommunista nómenklatúra tetejéig, egészen Kádár Jánosig, Biszku Béláig stb. Mert ők a felelősök a hálózat létrehozásáért, működtetéséért. A felelősökkel mi van? Éltek (élnek) boldogan, gyermekeik, unokáik pedig viszik tovább a család hagyományait és védik az ősöket. Szóval én nem hiszek az ügynökakták teljes nyilvánosságában. A fontos aktákat (a fontosak aktáit) kilophatták, meghamisíthatták, a kisebbek, az esetleg erőszakkal, zsarolással beszervezettek pedig "lakolhatnak". 

Bécsy Tamás neve is most foltokat kapott, de minek? Mit javít, ront ez tudományos tevékenységén?  Maga a tanulmány szerzője is bizonytalan: 

"... volt Bécsy Tamásnak egy „titkos” élete, a sikerek és a tenni akarás mellett annak a rendszernek a szolgálata, amelyet feltehetően és okkal megvetett. Rendkívüli szelleme, kedélye, nagyvonalúsága és dinamizmusa olyan identitássá állt össze, amely drámai, ha nem éppen ontológiai ellentétben áll a jelentést íróval, a titkos feladatokat végrehajtóval, a behálózott szellemi élet fürkészőjével, akit nem zártak ki a hálózatból, a pihentetés után pedig, a rendszerváltás előtt egy évvel aktiváltak, vagyis mindvégig használtak. Hogy Bécsy Tamás jelentéseit nem semmisítették meg, de nem is adják ki, kellemetlen titkokat sejtet. Amíg nem tudhatunk többet, addig a sors és karakter viszonyáról talán csak annyival kell beérnünk, hogy az életmű azért ott van. Meg az az ember is, akit nagyon sokan szerettünk. És hát ott van a sokat sejtető mondat, amit Kerényi Ferenc idéz a drámaontológia egyik törvényszerűségéről: „Valaki más emberek számára olyan valakit jelöl, aki nem ő maga”. Talán ez volt a helyzet"

És ebben a bekezdésben van eldugva a kulcskifejezés: "akit mindvégig használtak". (Megjegyzem, a fentiek Gergely Jánosról és sokakról is elmondhatók, leírhatók lennének.)
Könyörgöm, először a használókat nevezzük meg és tegyük őket helyükre. Mert „a Nagy Gazság Kicsiket Fial” írt Csorba a Gyöngéd vizit című versében... Aztán, ha már a használókat mindet megmutatták, a használtak után is lehet kutakodni. Bár például sokak "használatát" nem annyira érdemes fürkészni, mert már tudjuk, ki(k)ről mit jelentettek (pl. Szabó István... és mit vonnak le jelentései filmjei értékéből?) ... ill. nem is jelentettek semmit, mint Csurka István, akit csak befeketíteni akartak. 


Bizony, mélységesen mély a múltnak kútja... és igaz, „Aki szörnyekkel harcol, vigyázzon, nehogy maga is szörnnyé váljon. És ha túl hosszan nézel egy szakadékba, a szakadék is visszanéz beléd.” Azt hiszem a forrásokat nem kell jelölnöm, olvasóim ismerik az idézett nagyságokat. 

6. Csorba Győző 1995 szeptember 13-án halt meg. Kérem, aki tud, hozzon egy szál virágot a költő Pécsi Köztemetőben található sírjára a szomorú évfordulón. Találkozzunk a sírnál, 13-án 17 órakor!

Köszönöm figyelmüket. 

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá

A hozzászólások moderálás után jelennek meg. Az e-mail-címet nem tesszük közzé, és kizárólag a hozzászólás kezelésére használjuk — részletek az adatkezelési tájékoztatóban.