Csorba Győző Társaság

331. Csorba blog. Batthyány-Strattmann László, az Ottava család és Révfülöp

·12 perc olvasás
Figyelem! A blog csak a hírek után kezdődik!
Tehát a hírekkel kezdem.
1. Költészet napja, azaz a hagyományos Csorba Győző versmondó verseny a Szent Mórban. Öröm és ünnep, örömünnep kétszeresen: fiatalok és vers találkozása a költészet ünnepnapján április 11-én.  Hogy kattintgatni se kelljen, másolom a hírt:
"Kedves Versenyzők, kedves Kollégák!
És íme: megvan a lista. A meglehetősen nagy és magas színvonalú mezőnyből nehéz volt választani. Hagyományainktól eltérően éppen ezért kicsit népesebb csapat kerül a döntőbe.
A kiválasztott versenyzők és felkészítő tanáraik természetesen e-mail-ben külön értesítést is kapnak.
Szeretettel gratulálunk mindenkinek, aki a versenyre jelentkezett, köszönjük minden versenyzőnek, minden tanárkollégának a felkészülést, a felkészítő munkát, és további sikereket, örömteli versolvasást, versmondást kívánunk.
A CSORBA GYŐZŐ VERSMONDÓ VERSENY 2025-ös döntősei: Barkó Kincső; Lukács Sándor; May Csinszka; Nagy Ágnes; Rengel Tamás; Soltész Florina; Velki Márta; Pánczél Dóra; Ignácz Milos; Villányi Kata; Faragó Hanna; Radics Milán; Rekvényi Lena; Oltean Szabó Hunor; Kopa Dorottya; Harmath Réka; Csorbics Levente
Találkozunk Pécsen, a Szent Mór Iskolaközpontban április 11-én!"
Különös köszönet - vagy ahogyan anglomán korunkban mondják special thanks - a verset mondó diákoknak, a felkészítő tanároknak és a rendezőknek, élükön Szakács Emíliának, a kedves Emi néninek;) Mert ahogyan a szervezők jelmondata hirdeti:
„Most fontosabb a vers, mint bármikor...”
Az idézet A legszebb hang is című Csorba versben olvasható. A linkről a vers Csorba előadásában is meghallgatható.

A legszebb hang is, a vers a költő előadásában

A LEGSZEBB HANG IS

Mit tettem több, mint ötven éve?
Írtam ezt-azt... de csak kedvem szerint.
Nem hallgattam csábra, ijesztgetésre:
voltam tehát többször se bent, se kint.

Eztán még inkább ezt csinálom.
Most fontosabb a vers, mint bármikor.
Most fontosabb, mint életem, halálom,
s nem-írni többé − többé nem birok.

Pedig tudom már, hogy hiába:
a legszebb hang is nyávogás, hörej, *
szorul siralmas perifériába
szemben az élet törvényeivel.

* (A hangfelvételen: "nyávogó zörej"!   Megjelent: A szavak bolyhai. Bp. : Magvető, 1988. P. L.)

Nagyon fontos vers, Csorba költészetének alaptéziseit találhatjuk benne: "Írtam ezt-azt... de csak kedvem szerint. / Nem hallgattam csábra ijesztgetésre: / voltam tehát többször se bent se kint." Hogy ez mennyire igaz, annak (még, így-úgy) élő tanúja lehetek: 1970-től a költő haláláig 1995-ig, negyedszázadot tölthettem el Csorba közvetlen közelében. A "se bent, se kint"-lét fenntartása seregnyi, sokszor szinte megoldhatatlan gondot jelentett számára: 1947-1948-tól például évekig csak fordításokat adott folyóiratoknak és egy önéletrajzi költeményt, az Ocsúdó éveket (Pécs : Dunántúl K., 1955) jelentetett meg. És azt is tudom, mennyire gyötörte a tudat, hogy "a  legszebb hang is nyávogás, hörej, / szorul siralmas perifériába / szemben az élet törvényeivel."

2. Költészet napi versmondás: a Vers- és Prózamondó Pedagógusok Műhelyének tagjai újra versünnepre hívják barátaikat, ismerőseiket és minden versbarátot. A meghívó mellé egy cím a Műhely bemutatásáról, történetéről. (Az összeállítás első képe egy csoportkép a Műhely tagjairól, köztük kedves barátomról dr. Hernádi Mihályról, ki talán még haló porában is verset mond.)

/uploads/2025/04/Meghivo_Kolteszet_2025.pdf

3. Két hír, ugyanattól a levelezőtárstól, dr. Radics Évától.
3.1 Az egyik: "Ma [Albert] Zsuzsánál voltam Budakeszin. Ragyogtunk mindketten az örömtől, s jót beszélgettünk. A háttérben levő könyvespolcot az MTA kiselejtezte. [Albert] Gábor fedezte fel az épület udvarán. Megkérdezte, mi lesz a sorsa. Elviheted, ha akarod - volt a válasz. Gábor hívott egy tehertaxit, s hazavitte. U.i. ezt még Arany János is használta. Jó helyre került..." [Radics Éva szövege és fotói.]
Albert Zsuzsáról és Albert Gáborról sokszor írtam a honlapon, legutóbb itt, Albert Gábor levelezéskötetének bemutatója kapcsán.

Két magyar nagyasszony! Örülök, hogy találkozhattam velük. Isten éltesse őket, mindig ilyen jókedvűen, egészségben.
3.2. A másik hírt szintén az Ausztriából éppen hazaruccanó, örök utazó Radics Éva szövegével továbbítom.

"Este Kecskeméti Kálmán fotókiállításán voltam. Kecskeméti Kálmán kiáll. a Városmajor utca 44-ben. A pesti ösmeretség nézze meg! Pici kiállítás. "

332. Csorba blog melléklete. Kecskeméti Kálmán kiállításán. Radics Éva fotója.
Két kép Kecskeméti Kálmán fotókiállításról. Radics Éva fotója.

Aki tudja, nézze meg a kiállítást. Kecskeméti Kálmán Csorba tisztelője, fotográfusa is volt. Itt és itt írtam róla a honlapon.

4. Sajnos, van még egy nagyon elkeserítő hírem is. Akiről szól, jobbára könyvtáros olvasóim ismerhetik, de én azt gondolom, mégis megérdemli, a búcsúszavakat itt is. Somogyvári Mária, Marcsi, könyvtáros kolléganőm, 63 éves korában, a nyugdíjat meg sem várva, súlyos betegség után meghalt. Csöndes, szorgalmas kolléga volt. A Pollack Mihály Műszaki Kar (ma Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara; PTE MIK) könyvtárosa volt, több évtizeden keresztül, egészen haláláig. Nem volt egyszerű az élete, kívánom a Jóisten adjon most nyugodalmat neki és legyen neki könnyű a föld. Isten veled, kedves Marcsi!
De közel járt megint a kaszás...
És akkor a blog:

1. Ma is két verset ajánlok.
Ratkó József: József Attila. (Elmondja Csikós János). Egy régen is, ma is - méltatlanul - hanyagolt költő verse egy csodálatos magyar költőről a költészet napján. Szóljon itt a még ma is megtagadott Sajó Sándor: Magyarnak lenni című verse, Koncz Gábor tolmácsolásában .
Csorba Győző youtube csatornája itt érhető el. A csatornára feltöltött videók címlistája itt megtekinthető. (170 cím; 2025. 01. 19.)
Nem mindig hétvégén frissítek, ezért, kérem, kattintson időnként a videókra, ajánlja az oldalt barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel az oldalra, ahol nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. Mai Csorba vers(ek) válogatásomból. (Csorbától szokatlanul derűs, de így is ironikus, kedves, gunyoros, rövid szösszenetek, balatoni pillanatokról. Hogy miért ezeket választottam, a versek után kiderül.)

(Csernus Mariann az 1., 3., 5., 8., 11., 16. és a 20. "néhánysorost" mondja el!)

BALATONI NÉHÁNYSOROSOK

1 (A TÓHOZ TÜRELMETLENÜL)

Nem bírunk egyedül maradni,
pedig már fojtanak
a kikívánkozó szavak,
a megszületni vágyó mozdulások,
mocorgó vallomások.
Egyedül kéne már maradni,
nem csak így egymásra meredni
sétányok, kikötők,
emberi zaj-verők:
az idetolakvó világ
sokféle rácsain át.

2 (ESTE)

Úgy tele van ez a nagy nyári este,
úgy tele van giccsel (tömény csodával),
hogy mint a fő-fő szépségeket, ezt se
lehet kibírni, csak iróniával.

3 (PARTI KÁRTYÁZÓ)

Veri a blattot, fúj, dörmög, hevül,
s olykor mélyen megbotránkozva hallja,
hogy az asszony – nyilván eszetlenül –
valamiféle Balatonba csalja.

4 (BEAT-ZENEKAR AZ IBOLYÁBAN)

Hát ezek a legények
nem ibolya-szerények!
Ország-világgal tudatják, hol a
kis Ibolya,
amit ezúttal hangja árul el,
nem illata.

5 (JAVASLAT)

Szigorú rendeletbe kéne adni,
hogy kinek mit van joga mutogatni.

6 (TÜCSKÖK)

Tücskök, tücskök, kik már örökre
a Szabó Lőrincéi vagytok,
lám, ő alásüllyedt a rögbe,
s ti változatlanul vigadtok.

7 (A NYARALÓ DÍCSÉRETE)

Otthon már húzkodják a földet
talpam alól;
nyugodni a fáradt ledőlhet
legalább itt valahol.

8 (SZORONGÁS)

Révfülöp,
lágy partjaid ölén ülök,
s fájások dúlnak, szédülök.
Hát persze: vénülök.
Megrémülök:
talán csak már nem útra készülök?

9 (EGY ÖREG VILLÁRA)

A kertbe a kertbe
a legvégébe a kertnek
a legvégén a házba
a legvégső szobába
becsukni ablakot ajtót
becsukni fület
becsukni szemet
s aludni aludni aludni
hosszút mélyet kanyargót

10 (MAGÁNY)

Csak néhány hír köt a világhoz,
s ezernyi semmi a magányhoz.

11 (KÖSZÖNET)

Áldassál, két hét,
hoztál nekem békét,
adtál tizennégy szép napot,
amit ötven hét nem adott.

12 (KÉT OTTHON)

Ha az embernek otthona kettő,
elképzeli, hogy majd, ha ideje megjő,
egyikből a másikba futhat,
s ezzel talán menekülni tudhat.

13 (PADOK)

A móló mellett falvédő-liget:
rózsák futóban és bokorban
s utak és mindenekfölött padok,
de biz’ malackodásra nem valók,
ha még csak ülnél is, löknek le zordan.

14 (SEX-HULLÁM)

E vad tájban nincs kimélet:
vadul dúl a nemi élet.

15 (ANTI-SEX)

Hergelem magam: úgy sincs rajta sok,
milyen is lenne talpig meztelen?
Hanem hiába, nem megy a dolog:
vetkőztetés helyett öltöztetem.

16 (HALAK)

Jönnek, – talán kiváncsiak
e másfajta világra.
Mi lenne, ha, míg fölragad
az űrbe vágyunk, mint halat
egy horog minket éppígy kihalászna.

17 (HIRDETMÉNY)

Magyar nóta szól a megafonban,
ízes női hang követi nyomban:
bikkfanyelven tudatja a kedves,
ki mit vét, ha olyat tesz, ilyet tesz.

18 (AMBÍCIÓ)

“Kislány a zongoránál...”
harsog minden alkonyórán:
egy buzgó polgár ambicionálja,
hogy a környéket megtanítsa rája.

19 (VISSZA A TERMÉSZETHEZ)

Oly tökéletes vadember lett,
hogy már-már szinte állat:
négykézláb mászik, hogyha túl begerjed,
és kettőn meg nem állhat.

Ez ám a szép nyár, mondhatom!
S ha véget ér a két hét,
visszajátszhatja maszek-alapon
a majom emberré-levését.

20 (FOHÁSZ)

Ó Füred,
ki itt fered
jószagú vagy büdös vizedben,
részeltesd gyógyulásban, élvezetben!

5. Révfülöpi Csorba verseket ajánlottam a 4. pontban, íme, miről, miért jutottak eszembe.
Nemrég küldtem szűkebb, 24 fős levelezőlistámra egy e-mailt. Azt most ide a Csorba listára is elküldöm, mert érdekesnek tartom bemutatását ebben a nagyobb körben is. (Elnézést kérek azoktól, akik mindkét listámon szerepelnek - jaj, jaj, én nem úgy listázok ám, mint az egyre inkább divat lesz megint... - és esetleg másodszor kapják meg.) A hír frissítését ideillesztem, pirossal:
Akik esetleg arra járnak, ne keressék az alább bemutatott emlékművet a templom előtt, mert az I. világháborús emlékmű új helyre került Révfülöpön. (veol.hu 2018.11.14. 20:10) Ebből is látszik, milyen régen jártam Fülöpön. Sajnos. (A tavalyi látogatásom futó kaland volt, nem álltunk meg vejemmel a templomnál.) Idézek az avató ünnepség egyik szónokától: "Kondor Géza polgármester elmondta, hogy az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság kétmilliós pályázati támogatásával és önerőből sikerült felújítani az emlékparkot. – A területtel szemben áll az Ottawa villa×, ahol a 19 éves korában hősi halált halt Ottawa Gábor élt. Az emlékmű, akárcsak a nyugtalan ifjú, immár a harmadik, remélhetőleg végső helyszínen őrzi Ottawa Gábor emlékét, szemben a kerttel, ahol felnevelkedett. A háború okozta fájdalom csak erősebbé tett bennünket, és a nemzeti összetartozás érzését erősíti. Büszkén mondhatjuk, hogy ebben Révfülöp aktívan élen jár, évek óta szoros kapcsolatot ápolunk a Bihar megye területén található Rév település magyar közösségével. Tiszteljük és becsüljük azon honfitársainkat, akiknek nap mint nap meg kell küzdeniük azért, hogy magyarok lehessenek – mondta a polgármester."
× Ez nem pontos helymegállapítás: a park nem a villával szemben, hanem attól kissé északnyugatra, a Káli útról a Badacsonyi útra vezető kis szolgalmi gyalogút mellett található.
És akkor az eredeti e-mailes levél linkajánlója (ugyancsak Radics Évától kaptam, köszönet ezért is), egy szerintem nagyon szép emlékezés egy kiváló emberre, Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóra.
Amiért Révfülöpöt most ideidézem: ott is találkozhatunk egy "szegények orvosával", dr. Ottava Ignáccal, akinek Fülöpön volt a villája.
"Ottava-villa (Tavasz u. 2.) Dr. Ottava Ignác (1852-1914) szemorvos és felesége, Fodor Józsa (1865-1955) háza. Fodor Józsa (1852-1934) kis villájához az Ottava házaspár építtette a nagy emeletes szárnyat az 1900-as évek elején. Falán a keresztfiú, Keresztury Dezső által 1969 májusában felavatott márványtábla állít emléket a „szegények orvosának”. Az épületet államosították, és a Fősped vállalat üdülője lett."
(Ne felejtsük el megemlíteni a kiváló tanulmányt, ahonnan a képet és a leírást vettem, valamint íróját P. Miklós Tamást. Érdemes "átlapozni" a sok régi képet tartalmazó linket.).
Az épület a cociliszmusszba' megkapta méltó elismerését: FŐSPED üdülő lett belőle. Jó fuvaros "lakóitól", akik halált megvető bátorsággal pusztították az alkoholt, sokszor volt hangos a környék. A fentebb említett keskeny gyalogúton jártunk le a villa és a telek mellett több, mint 40 évig a Császtai strandra. (Csorbának Révfülöpön volt nyaralója.) Az üdülő kerítésén be lehetett menni a fuvarosok büféjébe: bizony sokszor ittunk hazafelé ott egy-egy üveg sört a barátokkal. (Olcsóbb volt, mint a strandon.) Mikor utoljára láttam (már jó pár éve) teljesen leputtyant épület volt az egykori szép villa, betört ablakokkal, kibelezett szobákkal, gazos kerítéssel, összedőlő fa bungalókkal. Nem tudom, most mi van vele.
Közben találtam egy 2021-es képet a google maps-on. Hát ilyen telek és a rajta épített faházak mellett vezette le az utunk a "Császtaira". A faház mellett cseresznyefák voltak, de sokat szedtünk róla, miután a "kerítésparancsnokságon" (katonai szleng: rés a kerítésen, ahol ki-be lehet szökni a laktanyából) bejutottunk.
Révfülöp, Fősped üdülő, 2021. A 331. Csorba blog melléklete
Révfülöp, Fősped üdülő, 2021.
Révfülöpön emlékművet is emeltek az Ottava családnak.
"Egy nagy, álló kőkereszt magasodik az utca felé, ezzel a felirattal: AZ APA MINDNYÁJUNKÉRT ÉLT A FIÚ MINDNYÁJUNKÉRT HALT. A hátoldal felirata:
Dr. BORSZÖRCSÖKI OTTAVA IGNÁC
¤ 1852 JÚLIUS. 27 + 1914. DECEMBER 4
BORSZÖRCSÖKI OTTAVA GÁBOR
¤ 1898 FEBR. 26 HŐSI HALÁLT HALT
KIMPOLUNGNÁL 1917 AUG 12. "

Ha már a szobor leírásából elmaradt, említsük meg azért legalább mi: a szobor a révfülöpi Munkás Szent József templom előtti kertben, a paplak mellett (volt) látható, 2018-ig. "A templom 1981-ben épült fel, Török Ferenc tervei szerint, dr. Ottava Ignác szemészorvos özvegye által adományozott telken." (Itt nézegethetők képek az általunk sokszor látogatott templomról.) A gyerekek is jól érezték magukat: a nagy telken szabadon futkoshattak, a fa minden évben nagyobb árnyékot adott, rossz idő esetén pedig a belső tér nyújtott menedéket.
Néhány régi kép a fülöpi nyaralóról, Csorbáról, Margitkáról a "két építőmesterről", az unokákról, akik tulajdonképpen minden értelemben a nyaraló haszonélvezői voltak, és egy kedves rokonról, Ciprián papról, aki az első Csorba unokát tartja a kezében. (Pajtás géppel készült gyenge, de számomra nagyon kedves  "tájkép".)

6. Végül az ígért Albert Zsuzsa Csorba beszélgetés(ről). Nem tudtam, bemásoljam-e, vagy csak linket tegyek hozzá, végül úgy gondoltam, most küldöm a linket, s majd a következő blogba másolom be az interjút, nehogy ez a bejegyzés túl hosszú legyen.

A Jelenkor 1980. évi teljes első száma, melyben a beszélgetés megjelent, itt olvasható. Ajánlom figyelmükbe az egészet. Az Albert Zsuzsa interjú mellett Csorbától versek és Csorbáról írások olvashatók benne, jó kor- és körképet ad az 1980-as évek irodalmi-művészeti életéről. Mert a Jelenkor akkor is jó volt...

És legvégül egy bölcsesség, amely mai elvadult világunkban nagyon fontos intelem is lehet. Platón szerint „A szertelen szabadság úgy látszik, szertelen szolgaságba csap át. Vajon a demokráciát is nem éppen annak túlhajszolása bomlasztja fel, amit épp a legfőbb jónak ítél?” Ld. például az Ottava villa sorsa...

Köszönöm figyelmüket.