Kiegészítés a tegnap gyorsan összeállított 213. bloghoz.
Köszönöm szépen a Csorba Társaság és a Csorba utódok nevében is a versmondók, a felkészítő tanárok, a zsűri és a szervezők áldozatos munkáját.
Különleges köszönet, special thanks, ahogyan angolul mondják, Szakács Emília tanárnőnek, aki a Csorba Társaság (nem annyira;) titkos tanácsosa. Egyben utólagos engedelmével idemásolom beszámolója illusztrációját, amelyen a Szent Mór iskolaközpont főbejárata és Csorba Győző fotója látható:
Köszönet ezért is!
És akkor a "hagyományos" blog.
1. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
2. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
3. Csorba mai verse a válogatásomból:
BABITS-APOKRIF
A „JÓNÁS KÖNYVE” UTÁNRÓL
Züllött és gőgös a világ,
csak nem sikerül rendbe tenni.
Akart vagy tűrt prófétaság,
Ninive… Jónás… cethal… ennyi.
Jónás… cethal s új ostorok,
s holtig termek, bölcs Istenem.
Vagy csak szokásból gajdolok?
Hát termés az, mely így terem?
Hittem, hogy rontok, építek,
s hány csőd ért és hány mozdulatnál.
Rím, szó, pont, vessző, ékezet −
s több lett-e egy-egy tiszta lapnál?
Nyugalom kellett, béke, csönd,
de rám dörgött a „Kelj fel és menj!”
S míg ugattam a bűz-özönt,
kavartam botrányt Ninivében.
Ó, jobb lett volna árnyain
kertemnek a hegyen ledűlni,
s egy pintes könnyű szárnyain
tetszőbb tájakra menekülni,
vagy nézni, ahogy a hajók
a szürke-zöld vizet hasítják,
s a megroncsolt felszínt habok
sebhintőporával csitítják;
igétlenül, igátlanul
örülni az örülhetőnek,
s bár a napok virága hull,
nem vélni, hogy ez már előleg.
Hiába! − Máshogy lett, nem
küldettem egyre Ninivébe,
s ahogy rossz gégémtől telik,
nyílik szám most is az igére.
Torkomban új s új buzdulás,
az eleve elrendelésé,
nem használ a szabadkozás
s a szörnyű nyisszantás, a késé.
csak termek, termek… Nagy az Úr:
a szó enyém, övé a fegyver.
Hát mondom, bár vér is tolul
számból rikács intelmeimmel,
mert egy-egy szó későn-korán
csírát lök tán ki végre béke
s igazság költözik nyomán
a züllött, gőgös Ninivébe.
Babits-apokrif a "Jónás könyve" utánról, a vers a költő előadásában.
Csorba gyönyörű verse az inspiráló-ihlető Babits vers magasáig ér. Nem fűzök hozzá semmit, botorság volna az elemzés, tessék olvasni, hallgatni főként Babits versével együtt, Gáti József zseniális előadásában. De jó lett volna, ha Babits-Csorba óhaja megvalósul, s "... egy-egy szó későn-korán / csírát lök tán ki végre béke / s igazság költözik nyomán / a züllött, gőgös Ninivébe." Mert bizony a gőgös Ninivének, áldott-átkozott bolygónk züllött, gőgös, hatalmukba gyönyörödött jelenkori urainak szeme csak nem akar rányílni a Földnek és lakóinak valódi gondjaira...
(Kép forrása: yutube, Szentpéteri Gábor.)
4. Csorba versesfüzetének 31. oldala.
/uploads/2023/04/versesfuzet-1-31.pdf
A 31. oldal első, 1963. október 11-ei datálással írt verse nem jelent meg kötetben, Bertók László a Hátrahagyott versek közé sem válogatta be. A vers szövege:
Nemcsak a lélek
Egy bádogos* leesett a tetőről
szörnyethalt
Három bányászra ráomlott a föld
mire kiásták** már nem volt bennük élet
Egy traktoros árokba zuhant
agyonnyomta a traktor
Egy bőrgyári *** munkás karját a gép letépte
[??] fokos hőségben dolgoznak a kohászok ****
Árnyékból néhány percig néztem az aratókat
s azt mondtam, nem bírom tovább a meleget
De kívánom a kényelmet
a jó ételt-italt*****
*
Lám nemcsak a lélek kalandjai
veszélyesek - -
63. okt. 11.
*áthúzva: segédmunkás
**áthúzva: megtalálták
*** áthúzva olvashatatlan szó
**** kihúzott sor
***** két kihúzott sor
****** elválasztás a kéziratban
Groteszk, furcsa párosítás: saját versíró-lélekelemző munkáját, verseit a nehéz fizikai munkákhoz hasonlító költő elismeri, nem csak a lélek kalandjai lehetnek veszélyesek.
Az oldal második, 66. IV. 13. datálású verse (a keltezés ismeretlen okból tér el a dátumsortól, a 32. oldalon már megint 63 okt. 11. lesz a dátum) megjelent a Lélek és ősz (Bp. : Magvető, 1968) és a Lélek évszakai : Válogatott versek (Bp. : Magvető, 1970. - 304. p.) című kötetekben. A vers a DIA-oldalon sajnos nem olvasható, a kötet versei a 301-314. oldalon hiányoznak. A hibára fölhívtam a szerkesztők figyelmét, a javítást már megígérték. A teljes kötet a Csorba Győző Könyvtár munkatársai által készített pdf-változatban itt is olvasható.
Bátyám beteg
Megint egy darab ég készül leszakadni,
fázósabb világban készülök maradni:
a harmadik bátyám készül idehagyni,
sírjaim készülnek tovább szaporodni.
Míg járva a földön, bár olykor elesve,
de jó volna addig sose keseregve,
nem így: epe-enni reggel-délben-este,
virrasztani szemem éjente veresre.
Annyi a javítás a kéziratban, elemezgetni szinte lehetetlen, nem is próbálkozom vele. Különös, Csorbától szokatlan formájú vers, bokorrímet másutt Csorbánál nem találunk, a rím sem föltétlenül jelenik meg a verseiben. A rímek halmozásával talán az ismétlődő halálesetek monotóniáját igyekszik megjeleníteni a költő. A halálesetek Csorbát mindig megrázták, ismeretlenek, ismerősök, híres emberek és hétköznapi halálesetek egyaránt elrettentették, gondolkodásra késztették, a családtagok halála pedig sokszor letargikus állapotot idéznek elő nála. A halált és az elmúlást Csorba érthetetlen, értelmetlen, megmagyarázhatatlan, fölfoghatatlan eseménynek tartotta.
Ma már nagyon hosszú voltam. Köszönöm kitartó figyelmüket.