432. Csorba blog: Anyám, nem ilyen lovat akartam!

Belekerültünk, mint Pilátus a krédóba. Mármint Csorba és én. Vagy mondhatnánk inkább így: kabátlopási ügybe keveredett a költő, én pedig utána önként keverem bele magamat. Mert nem szabad hagyni, hogy ez az ügy ráégjen bárkire. Nem csak Csorbára. 

"A már fiatal korában »orákulummá« váló költő [Csorba Győző. P. L.] és a változásokra fogékony, lobbanékony író [Szántó Tibor. P. L.] barátságának kikezdéséhez majdnem 10 évre volt szükség (1956-1965), mert az olyan erős volt, hogy az »intrikusok”, a »közvetítők«, a »fülbesúgók« valóságos hálózata is csak ennyi idő múlva tudott rést ütni rajta. De csak rést, amelyet a felek aztán gyorsan ki is javítottak, »betömtek-betapasztottak«.
A rothasztó levegőjű besúgórendszer groteszk voltát bizonyítja, hogy a párttal szemben mindig gyanakvó Csorbának kellett tanúskodnia az „elvbarátai” által ártatlanul megvádolt párttag mellett. A rendszer a levelezők – Csorba és Szántó vitájának »happy end«-je ellenére – mégis eredményesen működött, hiszen még azt a Csorbát is gyanúba lehetett keverni egy kikerülhetetlen tanúvallomás és egy önként vállalt bírósági tanúskodás ürügyén, aki maga is megfigyelt volt, akiről éppenséggel besúgói jelentések készültek. A lelki, szellemi elferdülés olyan mocsara volt ez az időszak, amelynek „lecsapolása” mára sem fejeződött be, s valószínű nem is fog mindaddig, amíg a benne részt vevők unokái is ki nem halnak, s csak az érdek nélküli történészek és a válogatás nélkül megtekinthető dokumentumok maradnak a porondon..." [Kiemelés tőlem. P. L.] In: Csorba Győző és barátai : Budapesti levelek Pécsre. 2006.

Forrás.

Azért írok most, annak ellenére, hogy a szokásos hétvégi blog már majdnem teljesen készen van, mert szerintem nem sok minden változott 1956-1958 óta. Két nappal ezelőtt megjelent a hír, megnyitják az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, [továbbiakban ÁBTL, P. L.] ügynökaktáit. Íme egy beharangozó a sok közül, éppen ez akadt először a szemem elé. Az ügynökakták itt érhetők el. Idézet az ÁBTL-oldalról: 
"Érdemes hangsúlyozni: sajnálatos módon ezek a nyilvántartások soha nem voltak és már soha nem is lesznek teljesek. Sok forrás már 1990 előtt áldozatul esett a rendszeres és az alkalmi iratmegsemmisítéseknek. Ami viszont ezekből a nyilvántartásokból a Levéltárba került, azt teljes egészében közzétesszük ezen a honlapon." 
Na, most a kérdésem csak az, ha így van, akkor mire jó ez a cécó? Az akták egy jelentős részét felgyújtották, bedarálták, szétcintálták. Amelyek megmaradtak, azok pedig sok esetben tévesek. Mint például Lezsák Sándor esetében: nem ő volt a besúgó, őróla készültek akták, őt súgták be. Az ÁBTL vezetője és mások szerint sok ilyen eset lehet. Van is. Kettőt én is tudok, kapásból két tisztességes pécsi alkotót, irodalomszervezőt: Tüskés Tibort és Csorba Győzőt. Mindkettőjük neve besározódott azzal, hogy felvették őket az ügynöklistára. Egyikük sem jelentett, viszont mindkettőjükről jelentettek. Tüskés, szerkesztőtársainak figyelmeztetése ellenére, közreadta a Jelenkorban Mészöly Miklós Az ablakmosó című drámáját. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, mert Aczél elvtársnak és társainak már régebben nem tetszettek a Jelenkorban megjelent szerzők és írásaik. Az "Ablakmosó-affér" után leváltották Tüskést a Jelenkor éléről. Kb. egy évvel később Csorba lemondott. Mint azt a költő A város oldalában című kötetben elmondta, csak azért maradt még egy évig a szerkesztőségben, mert azt kérték tőle "illetékesek", segítse bevezetni a Tüskés helyére beültetett Szederkényi Tibort a szerkesztés rejtelmeibe. (Mint utólag megtudta, ha nem vállalta volna, akkor kényszerítették volna az ottmaradásra.) Tehát Csorba és Tüskés neve ezek miatt az ügyek miatt került a "szervek" látókörébe és Csorbáé talán még az 1947/1948-as római tartózkodása miatt is, hiszen egyik legjobb barátja Takács Jenő zeneszerző nem jött vissza az útról, "nyugaton" maradt, sőt, később "Amerikába disszidált". (Lásd Római följegyzések.) Tehát, mint Pilátusé a krédóba, Csorba és Tüskés neve bekeveredett az ügynökakták közé. 
Például Tüskésé így. Ha beírjuk az ügynökakták keresőjébe Tüskés nevét, ezt a választ kapjuk:  

Ha pedig rákattintunk a Mágnesszalag után lévő kis szemre, ezt kapjuk: 

Ha pedig a 6-os karton bejegyzés után levő szemre kattintunk ez látjuk: 
"A dokumentumok megtekintése átmenetileg nem érhető el. Kérjük, próbálja újra később." Minő érdekes, tegnap még meg tudtam nézni, sajnos azóta eltűnt. Nagyjából ez volt rajta: nem jelentett, 1970 x hó y nap után kizárva. Most akkor mi történt? Beszervezték 1967-ben, ha jól emlékszem a 6-os kartonra, ami tegnap még látható volt, aztán 1970-ben kizárták, mert nem jelentett. Most akkor mi ez? Megmondom, egy nagy 0. Sőt 00. Mint az egész ügynökaktás játék. De a név besározására jó volt. Tegnap este már hívta feleségemet, Csorba lányát, az osztálytársnője – Tüskés mindkettejüknek osztályfőnöke volt a középiskolában a Jelenkortól történt elbocsájtása után –: "Te tudtad, hogy a Tüskés besúgó volt?" Hát nem. Tibor elmondta nekem és másoknak is, ugyanaz jelentett róla, mint Csorbáról! Földessy Dénes egykori pécsi újságíró. (A dokumentumok, melyeket az ÁBTL-től még Csorba felesége nevében kikértünk, megvannak!) 

Csorba ügye még kacifántosabb, a keresés után ezt a választ kapjuk:  

Vagyis ismét 00. Itt még születési idő és anyja neve sem látható, fedőnévről nem is beszélve. Ki lehet ő? Rákattintva a megtekintésre ugyanazt látjuk, mint Tüskésnél (vagyis semmit): "A dokumentumok megtekintése átmenetileg nem érhető el. Kérjük, próbálja újra később." (Mennyivel egyszerűbb volna magyarul: "A dokumentumot átmenetileg nem lehet megnézni. Kérjük próbálja újra később.) Ami itt tegnap még megjelent, egy kézzel írott lap volt, amelyen 15-20 név lehetett, a Csorba sor utolsó rubrikájában pedig valami hasonló: Törölve. Sajnos másra nem emlékszem. Tanulság1: ha valamit megtalálsz az interneten, azonnal mentsd el. Tanulság2: ez az egész ügynökaktásdi csak porhintés, hiszen még mindig szerkesztik valakik. Akkor hova a sietség a közzététellel? Parasztvakítás? Politikai porhintés? Provokáció?
Arra mindenesetre jó, hogy embereket befeketítsen. Hiszen aki megnyitja, csak fölkiált: Na, nézd a Csorba is, meg a Tüskés is ügynök volt! Aljas gazemberség. Mi a följelentést megtesszük becsületsértésért és hírnév rontásáért, a Tüskés-rokonok pedig majd megteszik, amit jónak látnak. De a folt marad: Ja, a Tüskés? Ja, a Csorba, akik az ügynöklistán voltak? Mint a kabátlopásos ügy. 

Az ügynöki jelentéseket, nem a Csorbáét, meg a Tüskését, hanem a Földessyét (meg Örsi Tenkes kapitánya Ferencét, aki pedig biztosan jelentett) majd közlöm, amint előkeresem azokat.
Hát, egyelőre ennyit. Majd még visszatérek az ügyre. 
Ja, és még annyit, vajon nem igazak-e a 2006-ban írt, de 1957-re vonatkozó soraim most is?

"A rothasztó levegőjű besúgórendszer groteszk voltát bizonyítja, hogy a párttal szemben mindig gyanakvó [...] Csorbát is gyanúba lehetett keverni [...], aki maga is megfigyelt volt, akiről éppenséggel besúgói jelentések készültek. A lelki, szellemi elferdülés olyan mocsara volt ez az időszak, amelynek „lecsapolása” mára sem fejeződött be, s valószínű nem is fog mindaddig, amíg a benne részt vevők unokái is ki nem halnak, s csak az érdek nélküli történészek és a válogatás nélkül megtekinthető dokumentumok maradnak a porondon..." 
Szerintem "élő" sorok ezek.
S bizony mondom, úgy kerültem én ebbe az ügybe, hogy nem akartam, belecsöppentem, mint Pilátus a krédóba. Anyám, nem ilyen lovat akartam! De nem maradhattam ki, mert ilyenkor hallgatni bűn. 

Én ezt az oldalt ajánlom mindenkinek a simlis ügynökakták helyett: Szigorúan titkos tisztek.

Na, ők voltak a főnökök, a beszervezők, akiknek az asztalán landoltak a szerencsétlen beszervezettek jelentései. Őket kellene "elszámoltatni". De hát mindig a "kisembert" kell ..szogatni. Már nem tudok finoman fogalmazni, agyam tele a gazemberséggel.  

Figyelmükbe ajánlom Szabó István Zárójelentés című filmjét, akinek van rtl+ hozzáférése, ott online megnézhető. Tudom, hogy Szabó István is ügynök volt, jelentett is, de ez nem érdekes ebben az esetben. A film igen jó, az "elemzők" persze leszólták, mert a mai viszonyokkal szemben is kritikus, sőt, igen áthallásos a mi kérdéskörünkre is. Nem lehet nem észrevenni benne a jelen hibáit... Aljas gazemberek és az irigyek tönkreteszik a szereplők életét... Aki tudja nézze meg.

Köszönöm figyelmüket, és adják tovább, kérem, amit itt olvastak.