187. Csorba blog. Csorba emlékek és vers Kodály Zoltánról

1. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
2. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
3. Csorba mai verse a válogatásomból:

ÁJULÁS

Függélyes csőben lefelé −
Nem tartott meg kezed hiába fogtam
Csengett-bongott a levegő
fülem körül süvöltött egyre jobban
Zuhantam a halál felé
Jajodra ébredtem hideg lucsokban

(Megjelent: Séta és meditáció; Összegyűjtött versek)

Mint az előző Csorba blogban is írtam "Csorba nehezen élte meg az éjszakákat, szorongásai elalvás előtt gyötörték legerősebben, a depresszió sokszor ilyenkor tört rá, aztán ha nehezen rászállt álom, akkor is, abban is a végső kérdésekkel foglalkozott a soha nem fáradó elme." Hozzáteszem most, olyan rémálmok is gyötörték a tériszonnyal is sokat kínlódó költőt, mint a zuhanás, a versben leírt esetben például tetézve a "függélyes" csőbe való bezártság érzésével. Az elmúlás elleni küzdelem látomásos költői világa, szuperérzékenysége nyilvánvalóan összefügghet félkarúságával.

4. Kodály Zoltán és Csorba Győző. Arra, hogy a bejegyzést összeállítsam, kedves Csorba Társaság-beli tagtársam és barátom dr. Sárvári Csaba facebook-bejegyzése késztetett. Ide is másolom, a hozzá mellékelt képpel együtt:
"140 évvel ezelőtt, 1882. december 16-án született Kodály Zoltán. A képen látható szobra Varga Imre alkotása, 1976-ban állították fel Pécsett, a Szent István téren. Kodály Zoltán Pécs-baranyai kapcsolatairól itt is lehet olvasni.

És ha már Kodály, akkor róla Csorbának is vannak emlékei, sőt verse is. Kicsit bővebben idézem egyik fontos emlékezését ezen az oldalon. Érdemes végigolvasni. Csorba itt beszél Kodály magyar zenei nevelésről Pécsett tartott előadásáról is. Az idézetben emlegetett folyóiratszámot, benne az előadás szövegével itt el is olvashatják a folyóiratszám fotójának képe alatti linkre kattintva.

Itt pedig meghallgathatják Csorba Kodály című versét Stubendek Katalin művésznő előadásában. Ő egyben a Szent Mór Iskolaközpont Csorba versmondó versenyének zsűritagja is. Köszönjük szépen a versek iránti szeretetét.

Itt pedig Péczely László irodalomtörténész, tanár (szeretett és nagyon kedves tanárunk volt a Pécsi Tanárképző Főiskolán) kitűnő elemzése olvasható Csorba Kodály-verséről: Csorba Győző Kodály című versének zenei világa címmel itt. (993-998. p.) Egyébként ez a Jelenkor Csorba-száma, amelyet a költő 60 születésnapja tiszteletére szerkesztettek. Igen érdekes és fontos írások vannak benne Csorbáról, ajánlom szíves figyelmükbe az egész lapszámot.

Kovács Attila zenei szerkesztő, a Pécsi Tudásközpont munkatársa pedig Csorba Győző és Pécs zenéje című kiváló írásában feltárja a vers keletkezésének történetét, közli és elemzi két szövegváltozatát. Fontos, filológusi alapossággal megírt tanulmány.

5. Végül pedig a Jelenkor tallózgatása közben fellelt 2017-es írás és Cseri László fotóesszéje eszembe juttatta a pécsi Kálvária-dombot. Figyelmükbe ajánlom a képes összeállítást. Én magam pedig hamarosan felkeresem a régen nem járt Kálváriát...

Köszönöm dr. Sárvári Csabának az emlékeket idéző bejegyzést, önöknek pedig a köszönöm a kattintást.