Ismeretlen előadó: Olvadás

           OLVADÁS

Hová lett az idei hó?
A kert megint pucér, fakó.
Fehéren szebb volt, de hazugság –
most tárja titkát, tárja szutykát.
A venyigék: fosztott szegények,
nyúzottak, halálraítéltek,
nyárra csak néhányuk marad,
az olló köztük sort arat,
az eperbokrok közepén,
didergő, apró szívlevél,
az meg tavaszra makacsul
többszörösére sokasul
és sárbordák, ahogy a hólé
medrecskéit kivájta méllyé,
s a medrecskékben kicsi, nagy
kavics-szemek csillámlanak
és még az őszről ittrekedt
rongy körte- s kajszilevelek
és eldőlt gyomhullák sötétre
fagyott, megkócolt reliefje
és zöld szigetkék s itt meg ott
már élni kezdő földcsomók. –
Zavar, szemét, göb, éktelenség:
fehérnél fehérebb fehérség.