RÉGI KÖLTŐK                        Régi költők. Videófelvétel. Előadó Csernák János

Mostanában szobámban forgolódnak:
leckét adnak a kései utódnak,
föl is mondatják, s tollukat hegyezve
érdemesítenek jó, rossz jegyekre.
„Ment-e előbbre a világ?…” Megérte
hogy a szép szóért annyian elégtek?
Leckéikre nem kéne-e helyette
beleröhögni a szellem-szemekbe:
menjenek gyermek-szórakoztatóknak –,
s fölcsapni inkább tökmag-árulónak?
Mert így az élhetetlen élhetetlent,
a díszbogyó csak díszbogyót teremhet.
S aminek zaklatóvá, kergetővé,
vagy válni illő volna jótevővé,
lesz legfeljebb csak tetszetős mutatvány
oktondi választásom tanusítván.
Kergesd ki őket! – uszulok magamra –
S lódulj utánuk – mondom még – a napra!
S ha kint vagy: bukfencet hányj, vagy csak éppen
üvölts, futkározz buzgalmad hevében
a kutyák példájára, s rá se ránts a
komolykodó, aggályos oktatásra!