Agrigento
Közelebb itt se vagy az éghez,
közelebb itt se vagy a földhöz,
magányod itt se lesz nagyobb,
de elviselhetőbb se.
Rettegsz, hogy semmit el ne tévessz,
komor hévvel gyűjtöd a szépet,
Akár egy unott hivatalt,
végzed naponta a dolgod.
– Ó, ékes vázák tiszta rajza,
fegyelmezed-e kusza lázát,
ó, oszlopok sudár sora
adsz-e elébe példát?
Kinek a szíve s agya lángol,
orvosságot lel-e bajára?
Ébren se tud maradni, és
az álom is kerüli.
Állat-vackok meleg zugára,
rakott bendőtől nyúlt tagokra,
mély, létentúli horkolás
boldog neszére gondol.
A hús, a hús bölcs életére,
a rendületlen földi útra
s a lelkesen végigcsinált,
illendő pusztulásra.
A szó ünnepe. 34-35.