Versajánló

Ars poeticám? Ha a költészetnek még egyáltalában van létjoga (szerintem nagyon is van), az ma nem lehet más, mint az élet, a világ szüntelen és minden eddiginél makacsabb humanizálása. Nemcsak közvetlenül a technikai fejlődésről van szó, ami az élettelen szerkezetek felé terelte az ember figyelmét, hanem arról is, hogy a technikai fejlődés soha nem sejtett pusztító erőket szabadított fel s roppant kísértést a sötét indulatok: a hatalomvágy, az önzés, a kapzsiság kiélésére.
A humanizálás ma nem csupán emberiesítés, emberhez-alkalmazás, hanem az ember-ideál, a morális-ember szolgálata is, jobban, mint bármikor. Verseimmel ebben szeretnék segíteni.
A törvényt, a dolgok és jelenségek lényegét igyekszem megragadni és kimondani, tízes találatokra törekszem, tehát szűkszavúságra. Irtózom a bőbeszédűségtől, a mellébeszéléstől, szeretem a zenét a versben, de nem azonosítom a tankönyvek s olykor a nyelvészek igénytelenségével: a ritmus, jó esetben a szótestek, a hangok valamiféle muzsikájával. A zene számomra sokkal mélyebb és összetettebb jelenség: legalább akkora szerepe van benne a szavak és mondatok „árnyékának”, gondolati, fogalmi, hangulati tartalmának és kisugárzásának, mint az érzékszervekkel közvetlenül felfogható megjelenésüknek.
Híve vagyok a költészet demokratizmusának, de nem a pökhendi műveletlenség kiszolgálásának, hanem annak, hogy aki fárad érte és akarja, aki hajlandó szellemi és érzelmi erőfeszítésre, az kapja is meg jutalmát: a műalkotás élvezésének örömét.

Csorba Győző. Rádióinterjú – Költők albuma.

A világ tele van olyan tényezőkkel, melyek eltérítik az embert a művészettől. Nemcsak az irodalomtól, hanem egyáltalán a művészettől. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy egyedül a művészet képes arra, hagy az emberben megőrizze a humánumot. Erre a tudomány nem alkalmas. A tudomány legföljebb szolgálni tudja a humánumot, vagy ártani tud neki. Mert ha például egy orvosi fölfedezés egy emberi ember kezébe kerül, akkor áldássá válik. Ha viszont egy bestia birtokába jut, akkor átok lesz belőle. Jelenleg az a legnagyobb és legfontosabb teendő, hogy az emberben minden erővel őrizzük meg a homót és a vele kapcsolatos egyéb dolgokat, amiket általában humánumnak szoktunk nevezni. Ezért kell verset írni. Ha az ember saját történelmi tapasztalataira gondol, nyilvánvalóan azt látja, hogy a jóval mindig szemben áll a gonosz. A jó morális kategória, és ha az értelem és érzelem mellé harmadiknak odateszem a morált, akkor sajnos azt kell mondanom, hagy az EMBER (csupa nagybetűvel) morálisan nem lett jobb a belátható történelmi múlt során. Az az érzésem, hogy ötezer évvel ezelőtt az ember morálisan éppen olyan volt, mint most. Csak legfeljebb az eszközei és a lehetőségei voltak mások. Leggyorsabban sajnos éppen az egymás elpusztítását szolgáló fegyverei fejlődtek. Persze tagadhatatlan, hogy bizonyos korok kitermelnek olyan erőket – és itt nem egy emberre, hanem a kor legjobb törekvéseit képviselő csoportokra gondolok –, melyek igyekszenek a felgyülemlett értéket, a törekvések „fölét” leszedni, és törvénnyé emelni.

A hazatérés vágya. Interjú. A kérdező Vörös T. Károly.
Népszabadság. 1987. május 1. 13. p.

Kötetek

Csorba versek a honlapon

A B C D E F G H I J K L M N O Ö P R S Sz T U Ü … Read More

Anyám, halottas ágyon

ANYÁM, HALOTTAS ÁGYON A hátracsukló fej megadja mármagát. A győztest várja, mintha kéjben.Agyondúlt táj az arc: egy-borzadály.Kettéhasadt a száj, nincs, mit reméljen. Föl-nem-szakítható, teljes magány,makacs fuldoklás terméketlen éjben. Az öt riadt érzék célt benn talál,a hánytorgó szervek szédületében. … Read More

Két vágy

KÉT VÁGY Forgat, mint szédülés a tájat,mint körhintát a gépezet.Ihol kerek szemedbe árada horpadó emlékezet. S a csúcson tengely-mozdulatlanfehér kendőjét lengetia másik. Melle lankadatlanreményeit melengeti. A vers kötetben nem jelent meg, csak a Kortárs 1962. 1. és a Jelenkor 1958. 2. számában. Read More

Lányok

LÁNYOK Ez énekelt, az arcát tárta afogyó fénynek, melyből a hegy gerinceleszelt már jókorát. Az árny falaa vízre dőlt. Hogy arcuk meglegyintse, szél bújt elő a fűzfák rejtekébőlnyirok-szaggal, zizgéssel terhesen.A part kisült-füvű meredekérőla hang s a csönd szállt, ömlött lelkesen. És régi törzsek… Read More

Hol van Ady Endre?

Hol van Ady Endre? Szájon, könyvben, polcra rakva, verseit, sorsát erre-arra –: ne ott keressük Ady Endrét, ahol csak volt, csak múlt, csak emlék. Ott élő, mert él, most is, él benn a lények, a tények szövetében, szem-villanásokban a gonoszra,… Read More