Csorba versek a honlapon

Igló, 1880. október 13.

IGLÓ, 1880. OKTÓBER 13. Tivadar a patikus-segéd sok kenőcsöt port folyadékot kimért becsomagolt már most délutánra csökkent egy kicsit a forgalom a principális a napi bevételt számolgatja Tivadar a pult szürke márványlapjára könyököl s az ajtó és az ablak nagy üvegtábláin át a… Read More

Közös

Közös Kerített kert-négyszög felett én magán-őszöm rettegése. Hatalmat rajta nem vehet magán-jókedvem lebbenése, Szétfújkálhatnám százfelé, és föl is, föl a fellegekbe – Roppant hegy a félelemé, aládőlne, rámhenteredne. Az ősz… ősz… Közös bántalom közös gáton torpan erőtlen. Más vállal együtt… Read More

Egy folyam mellé. A hatvanéves Pákolitz Istvánnak

                   EGY FOLYAM MELLÉ                                 A hatvanéves Pákolitz Istvánnak A hullám-beírta homokra bizonnyal föl vagyok jegyezve az idén is A fűzfa-zúgás még ma is végigkiáltja nevemet a parton A koraesti hold ha a kubik-melletti jegenyét „i”-vé pontozza (lásd Musset-t) nekem kíván még mindig… Read More

Otthon. Három lány

   Otthon. Három lány   Megnőnek e kölyök fenyők az ablak előtt őrt állnak s benéznek Tíz év húsz év Ó e fészek! Kopog az első idegen az első megy vele bekopog szól a második megy a másik… Read More

Nehezen s gazdagon

Nehezen s gazdagon Mihelyt egy házfal ledől énbennem tüstént feláll mihelyt egy utca leomlik énbennem újra kinő Menetben hosszú sorokban vonulnak vonul a volt város a változott létbe belém és épül föl ott Nehezen s gazdagon élek egyszerre kívül belül… Read More