Versajánló

Ars poeticám? Ha a költészetnek még egyáltalában van létjoga (szerintem nagyon is van), az ma nem lehet más, mint az élet, a világ szüntelen és minden eddiginél makacsabb humanizálása. Nemcsak közvetlenül a technikai fejlődésről van szó, ami az élettelen szerkezetek felé terelte az ember figyelmét, hanem arról is, hogy a technikai fejlődés soha nem sejtett pusztító erőket szabadított fel s roppant kísértést a sötét indulatok: a hatalomvágy, az önzés, a kapzsiság kiélésére.
A humanizálás ma nem csupán emberiesítés, emberhez-alkalmazás, hanem az ember-ideál, a morális-ember szolgálata is, jobban, mint bármikor. Verseimmel ebben szeretnék segíteni.
A törvényt, a dolgok és jelenségek lényegét igyekszem megragadni és kimondani, tízes találatokra törekszem, tehát szűkszavúságra. Irtózom a bőbeszédűségtől, a mellébeszéléstől, szeretem a zenét a versben, de nem azonosítom a tankönyvek s olykor a nyelvészek igénytelenségével: a ritmus, jó esetben a szótestek, a hangok valamiféle muzsikájával. A zene számomra sokkal mélyebb és összetettebb jelenség: legalább akkora szerepe van benne a szavak és mondatok „árnyékának”, gondolati, fogalmi, hangulati tartalmának és kisugárzásának, mint az érzékszervekkel közvetlenül felfogható megjelenésüknek.
Híve vagyok a költészet demokratizmusának, de nem a pökhendi műveletlenség kiszolgálásának, hanem annak, hogy aki fárad érte és akarja, aki hajlandó szellemi és érzelmi erőfeszítésre, az kapja is meg jutalmát: a műalkotás élvezésének örömét.

Csorba Győző. Rádióinterjú – Költők albuma.

A világ tele van olyan tényezőkkel, melyek eltérítik az embert a művészettől. Nemcsak az irodalomtól, hanem egyáltalán a művészettől. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy egyedül a művészet képes arra, hagy az emberben megőrizze a humánumot. Erre a tudomány nem alkalmas. A tudomány legföljebb szolgálni tudja a humánumot, vagy ártani tud neki. Mert ha például egy orvosi fölfedezés egy emberi ember kezébe kerül, akkor áldássá válik. Ha viszont egy bestia birtokába jut, akkor átok lesz belőle. Jelenleg az a legnagyobb és legfontosabb teendő, hogy az emberben minden erővel őrizzük meg a homót és a vele kapcsolatos egyéb dolgokat, amiket általában humánumnak szoktunk nevezni. Ezért kell verset írni. Ha az ember saját történelmi tapasztalataira gondol, nyilvánvalóan azt látja, hogy a jóval mindig szemben áll a gonosz. A jó morális kategória, és ha az értelem és érzelem mellé harmadiknak odateszem a morált, akkor sajnos azt kell mondanom, hagy az EMBER (csupa nagybetűvel) morálisan nem lett jobb a belátható történelmi múlt során. Az az érzésem, hogy ötezer évvel ezelőtt az ember morálisan éppen olyan volt, mint most. Csak legfeljebb az eszközei és a lehetőségei voltak mások. Leggyorsabban sajnos éppen az egymás elpusztítását szolgáló fegyverei fejlődtek. Persze tagadhatatlan, hogy bizonyos korok kitermelnek olyan erőket – és itt nem egy emberre, hanem a kor legjobb törekvéseit képviselő csoportokra gondolok –, melyek igyekszenek a felgyülemlett értéket, a törekvések „fölét” leszedni, és törvénnyé emelni.

A hazatérés vágya. Interjú. A kérdező Vörös T. Károly.
Népszabadság. 1987. május 1. 13. p.

Kötetek

Hírek, információk

Pesti János etimológiai írása

Pesti János etimológiai írása. Read More

Csorba facebook bejegyzések, 2015. szeptember-október.

Lassan úgy érezhetik Csorba kedvelői, hogy én nem kedvelem Csorbát. Pedig nem így van. Időmet jócskán elvették egy készülő Csorba kötet (erről majd máskor) és a Csorba Társaság alapítása körüli munkák, valamint a Csorba hírlevelek – immár 7. – szerkesztése. A facebook – főként a képmellékletek feltöltése, rendezése… Read More

Dr. Radics Éva előadása Takács Jenő zeneszerzőről.

Dr. Radics Éva, nagyon kedves ausztriai magyar levelezőtársam, Takács Jenő "világpolgár", de mégis élete végéig hűséges magyar szívű zeneszerző, zongoraművész, karmester kalandos és tanulságos életpályáját mutatja be írásában, melyet egy konferencián adott elő. Az írás innen elérhető. (A konferencia részletes ismertetése itt látható. Idézem Radics Éva… Read More

Csorba Győző Tisztelőinek Baráti Társasága. Felhívás

Felhívás Csorba Győző a XX. századi magyar költészet kiemelkedő alkotója és Pécs irodalmi életének is meghatározó személyisége volt, aki verseiben megvallotta, tetteivel bizonyította, számára Pécs „A VÁROS mindörökre.”… Read More

Csorba Győző Tisztelőinek Baráti Társasága. Előterjesztés és program

Előterjesztés és program a Csorba Győző Tisztelőinek Társasága nevű civil közösség megalapítására Csorba Győző a XX. századi magyar költészet kiemelkedő alkotója és… Read More